Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Bartha Júlia: Török népi építészet

Török népi építészet Bartha Júlia A török építészetről általában kevés európai forrás van, a meglévők is elsősorban a mecsetek, fürdők építési bravúrjainak leírására térnek ki. A népi építészet kevésbé került az érdeklődés homlokterébe, ami érthető egyfelől, hiszen az építmények milyensége, funkciója szorosan összefügg az életmóddal, ez pedig hosszas megfigyelést kíván. A téma iránt érdeklődő kutató haszonnal forgathatja a török hódoltság idején írott követjelentéseket vagy az elhurcolt rabok utóbb előkerült fogságban írt emlékezéseit, így fogalmat alkothat a középkori állapotokról, bizonyos épület-típusok már akkori meglétéről. Ezek a források mindenképpen fundamentumát jelentik a további kutatásoknak, mert bár az utóbbi évszázad, a XX. század hozta Törökország életében a legnagyobb léptékű fejlődést, az alaptípusok sokkal korábban alakultak ki és a mai népies építkezésben is fellelhetjük jó néhány sajátosságukat. Dolgozatom a terjedelmi korlátok miatt sem vállalkozhat a török népi építészet teljes bemutatására, csupán a jellemző épület-típusokra szeretném felhívni a figyelmet. A középkori források között igen becses a Szászsebesi Névtelen, Georgius de Hungária 1438-58 között írott értekezése, amelyben a török építészet egyszerűségét jegyzi meg: „Városaikban csak ritkán akad kőből épült ház, a főrangú urak, a templomok és a fürdők építményén kívül házaik általában inkább fából és földből készülnek. (...) Ha éppen nincs hadbaszólítás ideje, nyáron kimennek a ligetes helyekre és mit sem törődve lakóházaikkal, vászonsátrukban laknak, s szakadatlanul vadászattal és egyéb szórakozással foglalkoznak csupán." l A jürükökről, Törökország ma is nomád vagy félnomád életmódot folytató, türkmén származású etnikai A kutatást az OTKA T037310 sz. pályázat tette lehetővé. 1 TARDY Lajos 1977. 81.