Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Bárth János: Egy küküllőmezei szállás élete

Településnéprajzi összegzés A havasi szállástartás évszázadokon át a székelyföldi havashasználat velejárójának számított. A havasi paraszti gazdálkodáshoz, elsősorban a szénatermesztéshez és az állatteleltetéshez szükség volt havasi tartozéktelepülések fenntartására. A szállásnak nevezett tartozéktelepülés a falusi székely család gazdálkodását és életterét megosztottá tette. A gazdának két telephelye volt: a falusi telek és a szállás. A gazdálkodó család az esztendő jelentős részében kétfelé tagoltan élt. A családtagok többsége a falusi telken járt-kelt, éjszakázott, míg a család egy-két tagja a szálláson tevékenykedett. Szénacsinálás idején megfordult a helyzet. A két telephely állandó kapcsolatban állt egymással. A szállás igazi tartozéka volt a falusi portának. A havasi szállástartás gyakorlata a XX. század első felében Zetelaka határában is a múlt emlékei közé szorult vissza. A szállások állandóan lakott tanyákká alakultak át. A Sebők család szállása azonban családi okok miatt, gazdaságszervezési reliktum gyanánt az átlagosnál hosszabb ideig megőrizte tartozéktelepülés jellegét. Ezért vált alkalmassá a hajdani szállástartás leíró jellegű bemutatására. IRODALOM BÁRTH János 2001 Varság, a székely tanyaközség. Kecskemét. 2004 Úz-völgyi magyarok. Kecskemét. FÖLDES László 1958 Rideg lótartás a székelyeknél. NK III. 1-2. 31-39NÉPSZÁMLÁLÁS 1912 A magyar korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest. VARGA E. Árpád 1998 Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Budapest-Csíkszereda.