Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Bárth János: Egy küküllőmezei szállás élete

gazdák, akik a XX. század közepén is úgy szervezték havasi gazdálkodásukat, mint elődeik a XVIII-XIX. században. Nem költöztek ki havasi birtokukra. Nem hoztak létre állandóan lakott tanyát távoli irtáskaszálójukon. Csűrből és kicsi házból illó havasi telephelyükön jobbára csak szénacsinálás és állatteletetés idején tartózkodtak kint. 7 Allábiakban egy ilyen szállás használatát, életét mutatom be Zetelaka legtávolabbi havasának területéről, a Varság és Sikaszó között fekvő Küküllőmezőről. Székelyföldi tanyakutató bolyongásaim során, 1999- július 24-én jártam az erdőkkel körülvett, viszonylag körülményesen megközelíthető Küküllőmezőn. Kora délelőtt érkeztem Sikaszó felől, és jócskán nyugat felől sütött már a nap, amikor elhagytam a magasan fekvő havasi tanyák területét. A nap jó részét az 1935-ös születésű Sebők Imre Küküllőmező 97. számot viselő tanyai bennvalójin töltöttem. Beszélgettem, jegyzeteltem, fényképeztem és méricskéltem. Sebők Imre küküllőmezei tanyája állandóan lakott havasi telephelynek számított 1999-ben. Némileg különbözött azonban a környező lakott tanyáktól. Első látásra föltűnt, hogy lakóépülete a régi szállások kicsi házára emlékeztetett, egy olyan területen, ahol a XX. században a csűrők mellé viszonylag nagy gazdaházak épültek. Szembetűnő volt továbbá, hogy az udvart nem tagolták kerítések. A csűr és a kicsi ház szinte kopáran emelkedett ki a külső kerítéssel körbevett nagy méretű bennvaló gyöpös területéből. A tanya rendhagyó képe az alábbi körülményekkel függött össze. 1. A telephelyet 1957-ig, Sebők Imre apjának haláláig szénacsináló és teleltető szállás gyanánt használták. Szállás néven emlegették. A telep 1957 és 1971 között is tartozéktelepülés maradt, mivel új tulajdonosa, a Zetelakán lakó Sebők Imre IFET-munkásként dolgozott, és csak mellékesen próbálta szénacsinálással és földműveléssel hasznosítani küküllőmezei apai örökségét. 1971-től azután Sebők Imre végképp szállásán telepedett le, nem is nevezte tovább a telepet szállásnak, hanem a telephely földjét a falusi házak telkének mintájára bennvaló néven kezdte emlegetni. Igazi tanyai lakos lett, de erdélyi magyar lévén, szórványtelepülés alapegységének tekinthető tanyájának jelölésére nem használta a tanya szót. Amikor a régi 7 FÖLDES László 1956 októberének végén fél napot töltött Sikaszón. Rövid, de nagyon tanulságos ismertetést is adott a zetelakiak havasi szállásairól és tanyáiról a székelyek rideg lótartását bemutató írásában. FÖLDES László 1958. 34-35.