Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Veres Gábor: A települések hagyományos képe és szerkezete Heves megyében

1. kép. Hadas településrész. Mikófalva 1932. hadak a telken belül udvart alkotva építkeztek, sajátos képet adva a hadas településeknek. (1. kép) A csoportos települések két fajtája a megosztott vagy szálláskertes típus, és az osztatlan egyaránt megtalálható volt a területen. Arányuk azonban a történelem során változott. A megosztott településforma régebbi, melynek emlékei éltek még a XIX-XX. században is több, akkor már osztatlan faluban. A Mátra-Bükk vonala azonban a gazdálkodás módjában választóvonalnak számított, hiszen ettől északra jellemző a csűrök építése, mely a falvak képét is jelentősen befolyásolta. A településtípusok közül a szalagtelkes-utcás volt a leggyakoribb. Itt a sorban fekvő szalagtelkek és lakóházak hosszanti tengelye merőleges volt az utcára. A soros, hosszú udvar egyik oldalán egymás mögött sorakoztak a lakó és gazdasági építmények, végében a telket keresztbe vágva épültek a csűrök, elválasztva a konyhakertet és a gabonaneműek feldolgozására szolgáló szérűt. Az osztatlan településeknél a faluban lévő telek nem csak lakóhely, hanem a paraszti gazdálkodás központja is volt Mónosbélben, Bélapátfalván. A soros udvaroknak a fentiek mellett több változata ismert. A telek hosszanti tengelyében, az egyik oldalon gyakran nem egy, hanem több lakóház