Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Selmeczi Kovács Attila: Népi ácstechnikák

(1. kép). Erre az összekötésre azt mondták, hogy „a két gerendát bekampolták, egymásba, süllyesztették" (Mikófalva); „a sarkoknál a gerendák kampóivá vannak" (Szentdomonkos). Akampolás, az alapgerendák egyenes lapolása a favázas építkezés feltehetően legrégebbi szerkesztési módja. Ezt látszik bizonyítani egyszerűsége, az ácsok emlékezete, mely szerint „a legrégibb a kampolás volt",

7 a terminológia (kampói) korai előfordulása 'fákat egybeköt, összeereszt' értelemben 1840-ből,

8 valamint a lakóházaknál meglehetősen ritka előfordulása. 9 Mivel az egyenes bevágások az oldalsó feszítőerővel szemben kevésbé ellenállóak, ezért agyonvágásnak is nevezték, mert a gerendák végei idővel letöredeztek, leszakadtak. Ez a terminológia egyben jelzi a fiatalabb ácsok kritikus szemléletét a régi szerkesztésmóddal szemben, bár ők is sok hagyományos eljárást megőriztek. Az „agyonvágás" csökkentésére az egymást keresztező alapgerendák végein az egyenes vagy sima lapolást úgy készítették, hogy azok nem színeitek egymással, mert a „kereszttalpfát nem lehetett felére sem vágni, hogy tartós legyen, a felső mindig három centivel magasabb volt".

10 Ez a szerkesztési megoldás már a rovásos technikához vezető utat jelzi, amikor a bevágás a gerendavastagság egyharmad részénél mélyebbre nem haladt (szemben a lapolás fele résznyi mélységével), sőt az 1920-30-as évektől 3-6 cm-es mélységű bevágást jelentett. H A XIX. század végén ez a szerkesztésforma általánossá válhatott, amint azt Pápai Károly a palóc faház leírása során tanúsítja.

12 A rovás általánosan elterjedt formája a félfecskefarkú, amelynél az alapgerendába ejtett bevágás egyik oldala ferde. Ugyancsak szokásos a fecskefarkú rovás is, amelynek mindkét oldala ferdén esik, egymás felé fut össze. A keresztgerendát az illeszkedésnek megfelelően háromszög alakúan bevágták az előbbinél 7 BABUS Benjámin (1887) gömörszőlősi ács közlése. 8 SZINNYEI József 1893. 1029. 9 DÁM László utal arra, hogy ezt a szerkesztésmódot csak egyetlen lakóházon (Kánó, Gömör m.) figyelhette meg, míg a csűröknél elég általános volt. DÁM László-D. RÁcz Magdolna 1986. 22. 0 KOVÁCS Béla (1897) sajónémeti ács közlése. 1 Vö. WANDERLEY, Germano 1884. 87., FRECSKAY János 1912. 7., BOSSÁNYI József én. 26., SZÉLL László 1957. 82. Egyharmados bevágást említ SEEMAYER Vilmos 1934. 76. 2 „a talpfák ... berovás által vannak összekapcsolva". PÁPAI Károly 1893. 12. Hasonlóra utal LAJOS Árpád 1959- 65., BAKÓ Ferenc 1967. 170.