Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Selmeczi Kovács Attila: Népi ácstechnikák
vékonyabb gerendák, oszlopok felhasználása sürgette, ami biztonságosabb szerkesztési eljárásokat követelt meg. A gyengébb faanyagból építkező ácsok a tradicionális szerkesztésmódokkal nem tudták biztosítani a gerendavázas épületek megfelelő stabilitását, ezért újításokra kényszerültek. Az újabb ácstechnikák megjelenésében a XLX. század második felétől szerepet játszott az ácsok szakiskolázása is. A gerendavázas épületek ácstechnikáinak változása általában három időperiódusra osztható: a XIX. század közepén alkalmazott ácsszerkesztések, amelyeket a gerendavázas építkezés kezdetétől alkalmaztak; a XIX. század végén, a századfordulón megjelenő eljárások, amelyek már erősebb kötéseket biztosítottak; valamint az 1920-30-as években elterjedő egységesebb ácstechnikák, amelyek egyértelműen magukon viselik a szakképzettség hatását. A favázas épület alapgerendáit a legvastagabb tölgygerendákból készítették. Ennek vastagsága egykor 40-50 cm-nél nem volt kevesebb. 6 A XLX. század végén, a századforduló táján épült csűrök alapgerendáinak vastagsága azonban már nem haladta meg a 35 cm-t. A XX. század elején pedig ez a méret 20-25 cm-re csökkent. A talpfákat hagyományosan az épület hosszanti falának alapjául fektették le. Azonban idővel ez az egységes eljárás felbomlott, és az anyag mérete szabta meg az elhelyezés irányát: ha a vastag gerendák nem voltak megfelelő hosszúak, akkor azok az épület szélességét jelentő falazat alját képezték, ami átlagosan 4-6 méter között változott. A talpfákat a végüktől 10-15 cm-re kötőfejszével 6 cm mélyen és a kereszttalpfa szélességének megfelelően (kb. 18-26 cm) egyenesen vágták be. A legrégebbi épületeken az alapgerendák összeállításánál kizárólag egyenes vágásokat alkalmaztak. Az egymást keresztező gerendák azonos mélységben egyenesen vannak bevágva a kép egyenes lapolás . a gerendavastagság fele részéig Mikófalva, Heves m. 6 Vö. Cs. SEBESTYÉN Károly 1945.
