Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

erősen süllyesztett épület (mélysége 90 cm), a gödör fala mentén alapárokkal, benne egymástól átlagosan kb. 80 cm-re lévő cölöplyukakkal. Alapterülete 9,50x5,20 m. A nyugati sarokban állt a belülfűtős szemeskályha. Osztófalnak nincs nyoma, A XVI. századra keltezhető. 58 Ennek a cölöpvázas épületnek csak a külső járószint fölé emelkedő részén volt szükség arra, hogy a falakat tapasztassál szigeteljék, belül valamilyen kitöltő fal vagy bélésfal volt. A XV. századi 13. ház pince, falai mentén alapárokba állított cölöpszerkezettel (egymástól 60-70 cm-re lévő cölöplyukakkal), amely a belső deszka bélést tartotta. A hozzá csatlakozó lejárat is cölöpszerkezetű. A cölöpvázra bizonyára síkfödém került. A leírás szerint a cölöpsor és a gödör fala között vert fal volt, ez véleményünk szerint a visszatöltött és ledöngölt föld. 59 A település felső, XVII. század eleji szintjének pusztulása miatt a feltárt épületek nem tájékoztatnak eléggé az egykori mezőváros építkezéséről és lakáskultúrájáról, mivel vagy kisebb-nagyobb házrészlet, vagy a lakóházhoz tartozó pince, raktár, illetve süllyesztett szintű épület került napvilágra. A cölöpvázas szerkezet gyakori, de egészen más a szerepe, mint a többhelyiséges felszíni házaknál. Cölöpvázas tapasztott sövényfalról egy esetben értesülünk. A 4. és a 13. háznál említett vert fal véleményünk szerint téves meghatározás, mivel ez a technika csak a XVIII. században terjedt el Magyarországon. Valószínűleg a rakott sárfal valamelyik változatáról van szó, amelynek pontos meghatározásához a régészeti megfigyelések nem elegendők. Feltehető, hogy a XVI. század végén-XVII. század első felében az alföldi népi építészetben kezd elterjedni az agyagból, sárból épített fal egy újfajta technikája, amelyet nem vesszőfonatra hordanak fel. Úgy tűnik, Etén is változatos építési technikákkal és háztípusokkal számolhatunk, a társadalmi és a vagyoni helyzet függvényében. Ocsény-Oltoványon (Tolna m.) Miklós Zsuzsa 1991-1992-ben a késő középkori castellumban egy egyhelyiséges, kemencés paticsházat és egy egyhelyiséges, cölöpszerkezetű, kemencés házat tárt fel. Egy XV. századi háromhelyiséges lakóház is napvilágra került, a középső helyiségben szemeskályhával. A vázszerkezetet 58 MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 2001. 274, 5. kép 3. 59 MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 2001. 274-275, 6. kép.