Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

cölöpök alkották, a fal Miklós Zs. szerint tömésfal volt.

60 Véleményünk szerint itt is inkább rakott sárfalról lehet szó. Az Alföldről és peremvidékéről 45 régészeti lelőhely adatait gyűjtöttük össze, ahol késő középkori falusi épület került feltárásra. Összesen 190 épületre van adatunk. Ahol a közleményekből nem állapítható meg a feltárt épületek száma, ott csak egy épülettel számolunk. Elég nagy csoportot alkotnak a meghatározhatatlan szerkezetű, építésmódú házak, részben azért is, mert ezek megjelent leírásai nem térnek ki a falazat anyagaira és technikáira: 28 épület (15 %). Legnagyobb arányban a cölöpvázas szerkezetű házak fordulnak elő korszakunkban az Alföldön: 128 épület (67 %). Ezek közül is a legnagyobb csoportot a cölöpvázas, tapasztott sövényfalú házak képviselik: a jelenleg ismert lelőhelyek 58 %-án (26 lelőhely) tártak fel ilyen épületeket, 103 épület (54 %) sorolható ide. A jelentős feltárások közül több lelőhelyen kizárólag a lakóházaknak ez a típusa fordul elő a XV-XVL században, így Szentkirályon, Túrkeve-Móricon is. Ezeken a településeken a melléképületek egy csoportja is hasonló technikával készült, vékonyabb tapasztassál vagy tapasztás nélkül. Ez az építéstechnika a falusi építészetben korábban is ismert volt, nevezetesen az Árpád-kori templomok, udvarházak, erődítések építésében, a XIII-XlV. század folyamán terjedt el országszerte a lakóházépítésben, a földbe mélyített ház uralkodó szerepének megszűnésével és a felszíni ház általánossá válásával párhuzamosan. 61A Dunántúlon is elterjedt ez az építési mód, kivéve talán a nyugati erdős vidékeket.

62 AXVI-XVIL századi összeírások adatai szerint a cölöpvázas sövényfonatú házak építése hosszú ideig űzött gyakorlat volt, főként a Tisza mellékén és a Duna-Tisza közén. Még a XIX. század második felében is előfordult, hogy új építésű házak ezzel a technikával épültek. 63 Régészeti adataink azt mutatják, hogy a cölöpvázas építkezés más formái is előfordultak a késő középkorban. A középkori Mohi és Ete mezőváros feltárásánál 60 MIKLÓS Zsuzsa 1992. 84.; MIKLÓS Zsuzsa 1994. 103. 61 BALASSA M. Iván 1985. 72-73. A Duna-Tisza közéről, Kiskunhalasról van Árpád-kori adatunk arra, hogy a veremház falát sövényfonással bélelték: Biczó Piroska 1984. 62 PÁLÓCZI HORVÁTH András 2001. 239-240. 63 BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1987. 64-68.; DÁM László 1975. 54-55.; SZTRINKÓ István 1987. 43-44.; SABJÁN Tibor-BuzÁs Miklós 2003. 67.