Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

főutca mentén feltárt településrész házai sem érik el az Alföld központi része XV. századi lakáskultúrájának színvonalát, pedig mezővárosi településről van szó. Le­hetséges, hogy ez a mezővárosi társadalom differenciáltabb volta miatt van, és Mohi központjában minőségileg jobb, korszerűbb épületek álltak, de azok sajnos feltárat­lanok. A tolnai Sárközben fekvő késő középkori Ete mezőváros területén (Decs-Ete, Tolna m.) Csalog József 1930-as években végzett kutatásai után Miklós Zsuzsa és Vizi Márta 1996 és 2001 között folytatott ásatásokat. A lelőhelyen eddig 16 ház vagy házrészlet került elő, ebből 14 épület a XV-XVII. századra keltezhető. Az új kutatási eredmények alapján 8 késő középkori épület értékelhető, ezek rövid leírását közöl­ték az ásatok: 1., 2., 3-, 4., 7., 9-, 10., 13. ház. Ezen kívül említették az erősen boly­gatott 8. házat, amely XVI. századi többosztatú épület lehetett. 56 Egyhelyiséges, fel­színi épület voit a XVI. századi cölöpszerkezetú 2. ház, amely paticsos omladékai alapján valószínűleg tapasztott sövényfalú volt. A 4. ház egyhelyiséges, pincés, cö­löpöknek nem volt nyoma; a feltáráskor észlelt sárga agyagsávok az ásatok szerint vert falra utalnak. A XV. század végére, a XVI. század első felére keltezhető. Az 1. és a 3- házrészlet építésmódjára, falának anyagára nem közöltek adatot (XV-XVI. szá­zad), szintén nem ismerjük a 7. és 10. ház közé eső korábbi, XV. századi 9- ház alap­rajzát és falszerkezetét, mivel padlószintjének csak kis részlete maradt meg. A 7. ház egy fazekasház süllyesztett szintű raktárhelyisége, a XV. század végére, a XVI. századra keltezhető. Alapterülete 7,50x7,10 m. A falak belső felülete mentén 20-25 cm széles alapárok húzódott, benne 20 cm átmérőjű cölöpökkel, melyek egymástól 80-120 cm-re voltak; a lejárat szintén cölöpszerkezetű volt. A helyiség közepén is volt egy nagyobb, 25 cm átmérőjű cölöp. Az ásatok véleménye szerint a cölöpváz csak belső bélésfalként szolgált, mivel kívül 40-60 cm széles, agyagos sáv húzódott, döngölt fal maradványa. 57 úgy gondoljuk, hogy a középső cölöp azt bi­zonyítja, hogy a cölöpváz a födém tartására szolgált, egyúttal lehetett bélésfal is, amely az 50 cm-rel süllyesztett szintről indult, a külső járószinttől pedig kívülről hozzáépítettek egy alacsony falat, ez utóbbinak nem volt tartó szerepe. A 10. ház 56 MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 2001. 270-276. 57 MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 2001. 272-274., 5. kép 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom