Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

Mohiban a település déli szélén feltárt épületek: két süllyesztett szintű, egyhelyiséges lakóház (23- és 43. sz. épület) és egy kevéssé süllyesztett szintű gazdasági épület belső osztással (37. sz. épület). A XVI. század elején elpusztult 23. sz. épület karó- és oszlopvázas, alapozásárokkal épült. Az ásató szerint a fal szerves anyagból készült. Feltehető a sövényfal valamelyik változata, tapasztás nélkül vagy vékony tapasztassál, esetleg a cölöpvázas nádfal. Északnyugat felé kinyúló kemencéje volt. 52 A XV. században fennálló, szintén a XVI. század elején elpusztult 43. sz. épületnek nem volt alapárka, a süllyesztett szint szélén a sarkokban és az oldalak mentén 1,5-2,0 méterenként cölöplyukak voltak, köztük, egymástól 15-20 cm-re karólyukak. A padlószint fölött 40-60 cm vastagságban agyagsávok tanúskodnak a falkitöltés anyagáról. Ebben az esetben feltehetőleg vagy cölöpvázas, karóközös falról vagy cölöpvázas, sárhurkákból font gömölyefalról van szó. 53 A XVI. század első felében elpusztult 37. sz. épület falának vázát szabálytalan sorban elhelyezkedő, nagyobb cölöpök alkották, kitöltő falnak nem volt nyoma. 54 A középkori melléképületeknél általában gyakori a cölöpvázas szerkezet, a faoszlopok közét vesszőfonattal, karókkal vagy más növényi anyagokkal töltik ki, de tapasztás nem kerül a falra. A település déli gazdasági övezetében fekvő XVI. század végi 6. sz. épületet cölöpszerkezetű, kétosztatú lakóháznak határozták meg, a 10-15 cm átmérőjű cölöpök egymástól 50-80 cm-re voltak. A mélyszántás bolygatása miatt az alapárok egykori megléte nem zárható ki. A szántás a padlószintet elpusztította, az egyik helyiségben szemeskályha állt. A falkitöltésre a bolygatások miatt nincs adat, de valószínű az Alföldről ismert cölöpvázas sövényfonatú szerkezet. 55 A késő középkori Mohiban az alföldi építkezéstől kissé eltérő, feltehetően az északkelet-magyarországi építkezés hatását tükröző viszonyokat figyelhetünk meg. Meglepő, hogy hosszú ideig továbbélnek korszerűtlenné vált háztípusok: süllyesztett szintű, egyhelyiséges épületeket még a XVI. század elején is használtak. A 52 PUSZTAI Tamás 1997.; PUSZTAI Tamás 2001. 343-345. ; SABJÁN Tibor-BuzÁs Miklós 2003. 39-42, 53-56. 53 PUSZTAI Tamás 1997.; PUSZTAI Tamás 2001. 343-345.; SABJÁN Tibor-BuzÁs Miklós 2003. 47-53. 54 PUSZTAI Tamás 1997.; PUSZTAI Tamás 2001. 343-345. 55 TOMKA Gábor 1999- 425, 433, 2. kép; PUSZTAI Tamás 2001. 347-348.