Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
IV. A CSALÁDOK ÁLLATÁLLOMÁNYA ÉS A FÖLDHÁZHOZ TARTOZÓ EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK
2.) Kutak, víznyerési lehetőségek A közegészségügyi helyzet egyik meghatározója az ivóvízellátás, ivóvíznyerési lehetőség . A XX. század első felében mélyfúrású kutak használatáról nem tudtak az adatközlők információt adni, a század második felében is csak egy-egy nagy településen hallottak róla. A megyében a földházakban lakók csak ásottkutakból, folyók (pl. a Tisza) vizéből, a Lónyai csatornából, kanálisból, szabadtóról, vályoggödörből, ásottgödörből, árokból stb. hordták a vizet. A kút fogalma alatt betongyúrűs (gémes és tekerőhengeres) kutat, fakutat, pendelyeskutat, sírkutat és az ásottgödröt is emlegették. Voltak azonban olyan adatközlők is, akik nem tettek egyenlőségjelet az ásottkút és ásottgödör között. a) A betongyűrűs ásottkút nem szorul magyarázatra, az falvainkban ma is használatos. b) A fakút a mai köztudatban már nem általánosságban ismert. „A kút részére kiásott gödröt teljes hosszában - a víz fenekétől egészen a talaj felső felszínéig, vagyis a föld felett lévő kútkáváig - kb. 10-15 cm átmérőjű, szorosan egymás mellé rögzített, hasított akácfával kibélelték, hogy a föld a vízbe ne hulljon. Ahogy az akácfát lentről felfelé haladva rögzítették, úgy tömték azokhoz a kiásott földet a víz aljától a földfelszínéig. Ezt bizonyos döngölésféle mozdulatokkal szilárdították. A kút kávája, kerete is fából készült. Ritkán előfordult, hogy hasított akácfa helyett, a drágább megoldású használt deszkát helyezték végig a kútba. A ligetaljai járás volt községeiben feltűnően sok fakutat építettek feltehetően azért, mert a Gúthy erdő ehhez jó anyagbázisként szolgált. Pl. Nyírmártonfalva ismertté vált 24 földházából tizenhat családnak volt kútja. Ebből betongyűrűs (16,7 %), fakút (83,3 %). Nyíracsádon is a családok közel egyharmadának fakútja volt (29,6 %). Több településen is, így Levelek, Magy, Nyírtass, Fehérgyarmat és más községekben is fellelhető volt. Emlegettek adatközlők kútládás megoldásokat is, vagyis készítettek egy ún. két méter magasságú fából készült kútládát, s ahogy szedték ki a földet, ezt úgy engedték le a földbe. Ahogy haladtak, úgy magasították a kútládát felfelé, míg vizet nem nyertek. A kútkáva is fából készült." c) Pendelyeskút. „Egy kb. 2x2 m-es négyzet alakú kiásott gödör, de a víztől felfelé pedig csak lxl méter szélességű vájat. A négy sarokba kb. 10-15 cm átmérőjű ágast leástak és ehhez szegeztek hasított akácrudakat szorosan egymásmellé helyezve egészen a földfeletti egy méter magas kútkáváig. Az akácrudaknak azért kell szorosan csatlakozni egymás mellé, hogy így, a földbeomlást meg tudják akadályozni. Ahogy az akácrudakat lentről fölfelé haladva rögzítették, úgy tömték azokhoz a kiásott földet a víz aljától egészen a föld felszínéig." Pl. Magy. d) Sírkút leírása: „Földből kiképzett kb. 3-4 lépcsőn kellett lemenni és vederrel meríteni. A kút hossza lépcsőkkel együtt kb. 2 méter. Az alsó első lépcső ki volt deszkázva, hogy a víz el ne mossa a lépcsőt". Volt még a kideszkázott alsó lépcső előtt két szélén két erős karó is leverve a földbe, mert ebbe kellett kapaszkodni merítéskor. Különben esős, csúszós időben könnyen bele lehetett volna esni. A sírkút összes mélysége a lépcső kiképzésével együtt 2 ] /2 méter, az abban felgyűlt víztömeg pedig kb. 1 méternyi mélységű lehetett." Ma is élő sírkútásó Réz Sándor Székely, Illyés Gy. u. 1. Sírkút is viszonylag sok volt található a megyében. (Pl. Kölese, Gégény, Kálmánháza, Nyírcsaholy, Nyírjákó, Szabolcsbáka, Székely stb.)
