Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

III. AZ INGATLANOK TULAJDONI ÁLLAPOTA ÉS ADATAI

az akácszarufák a tetőzet két oldaláról. A tetőzeten középen a legmagasabban fekvő és leg­vastagabb gerincgerendához kellett csatlakoztatni a gerendákat. A 10 m-es épület hossza miatt a legmagasabban húzódó gerenda közepe alatt (a helyiség hosszanti közepén) le volt ásva a földbe egy tartógerenda is. A helyiség rövidebb két oldalának a közepén és a gerinc­gerenda alatt középen földbeásott összesen három gerendának egyforma magasnak kellett lenni. A szarufákhoz rögzítettük a kévébe kötött kukoricaszárat vagy zsúpszalmát. A kuko­ricaszár erősebb, mint a zsúpszalma egyes vélemények szerint. A vastagon rakott kukorica­szár összekeményedett és tartósabb volt a zsúpszalmánál. A földgödörből, a helyiség belse­jéből kiásott föld mind a tetejére lett rakva, így nem ázott be." Az elsőként leírt földkunyhó készítésénél a gerendák rögzítése, összeillesztése ácsolással, míg a második esetében hordóabroncs igénybevételével történt. Sem az ácsolásos (csapolá­sos), sem a hordóabroncsos megoldáshoz fémszeget nem kellett alkalmazni és ez pénzbeli megtakarítást jelentett. A földkunyhót építő családok a helyiség területének kimérése után kikubikolták, vagyis kiásták a földet kb. 100-130 cm mélységben. Azért volt elég csak ilyen mélységű gödröt ásni, mert a helyiségnek sem mennyezete, sem padlása nem volt, csak a nyeregtető, ami megemelte a belső magasságát a kiásott gödörnek. így már lehetett benne állva közlekedni. A földbevájt helyiségbe az esetek többségében gádorból kellett lemenni, ami nem más, mint a földbe levezető folyosószerűség, vagyis a földkunyhó rézsútos vagy földből kialakított lépcsős lejárata. Ez ajtószélességben épült teraszszerű, egyszerű anyagból összeállított tető­zettel, napraforgószárak vagy akácrudak betapasztása révén készült oldalmegoldással, mely az ajtó és a helyiség védelmét is szolgálta az esőzések vagy általában a csapadék ellen. Néhány esetben az is előfordult, hogy létrán jártak le-fel (pl. K.K.-né Nyírpilis, K.A. Nyír­egyháza-Királytelekszőlő). Ez már teljesen verem benyomását keltette. A földházak döntő többsége Szabolcsban, Szatmár-Bereg vármegyében és Nyíregyháza városban is egyetlen helyiségből állt. a/ A helyiségek számának és arányának megoszlása: Megye Város Földházak száma Egy Kettő Három Ismeretlen Megye Város Földházak száma helyiségek Megye Város Földházak száma szám % szám % szám % szám % Szabolcs vármegye községei 794 670 84,4 58 7,3 2 0,3 64 8,0 Nyíregyháza belterülete 30 24 80,0 1 3,3 1 3,3 4 13,4 Nyíregyháza külterülete 75 53 70,7 15 20,0 0 0,0 7 9,3 Nyíregyháza összesen: 105 77 73,4 16 15,3 1 0,9 11 10,4 Szabolcs vm. közs. és Nyháza v. össz.: 899 747 83,1 74 8,2 3 0,3 75 8,4 Szatmár-Bereg vármegye 137 102 74,5 15 10,9 0 0,0 20 14,6 Mindösszesen: 1036 849 82,0 89 8,6 3 0,3 95 9,1 (Az arányszámok az egyes igazgatási egységekhez (Szabolcs, Szatmár-Bereg vármegye és Nyíregyháza város) tartozó előfordulást mutatják, nem pedig a mindösszesenhez viszonyít­va.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom