Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

II. A FÖLDHÁZAK ADATAI ÉS AZ AZOKBAN ÉLŐK SZOCIÁLIS HELYZETÉNEK VIZSGÁLATI MÓDSZERE

szülő és családos gyermeke, a nyírbogdányi járásban (Oros) az 1920-30-as években két család (összesen 8 fő) lakott. „Sok községben a lakásviszonyok igen rosszak... Tímár községben egy utcarész majdnem földkunyhóban lakik a folyópart szélén, amely nemcsak egészségtelen, hanem veszélyes is. Házhelyet ugyan osztottak a községben, de még építeni nem tudtak rá. Tímár községben jelenleg 15 ház épül kölcsön segítségével. Egy lakás felépítése 9 000 forintba kerül és 25 év alatt kell majd visszafizetni. Szükséges volna, hogy ezt az akciót kiterjesztenék minden községre"

36 írja 1948. október 27-én kelt jelentésében Bernáth Mária a dadái felső járás szociális titkára. Nyíregyházán az egyik belterületi (Henger sor) földházban az 1930-as évek végén, az 1940-es évek elején ideiglenes jelleggel ugyan, - amíg a kis házuk fel nem épül - egy kb. 5x6 m-s helyiségből álló veremlakásban három család lakott. A szülők és két családos gyermekük összesen 13 fővel, melyből hét fő gyermek volt. A megyében az ismert 1.036 földházban lakó 1 041 család összesen 5 484 családtagot képviselt. Ezek 79,5 %-a (4 738 fő) Szabolcs vármegye községeiből, 11 %-a (610 fő) Nyíregyháza város területéről, 10,5 %-a (586 fő) Szatmár-Bereg vármegyéből tevődött össze: Ismert felnőttek száma össz. fő % Ismert gyermekek száma össz. fő % Összesen Szabolcs vármegye községei 1490 34,7 Szabolcs vármegye községei 2798 65,3 4 288 Nyíregyháza város 203 33,3 Nyíregyháza város 407 66,7 610 Szatmár-Bereg vármegye 256 43,7 Szatmár-Bereg vármegye 330 56,3 586 Összesen: 1949 35,6 Összesen: 3535 64,4 5 484 Az egész megye területéről ismertté vált családok majdnem egyötöde 19,4 % nyolc-tizenhárom gyermekes, kiknek helyzete alig-alig elviselhető volt különösen addig, míg a gyermekek egészen kicsinyek voltak és a legkönnyebb munkára sem lehetett elszegődtetni vagy napszámba küldeni őket. Az egy kereső családfő a legszorgalmasabb munkával sem tudta előteremteni a mindennapi kenyerüket. Sokszor hetekig, de előfordult, hogy hónapokig sem volt kenyér az asztalukon és hiányzott még a „kolompér" is. 4-7 gyermekes volt a családok majdnem kétharmada (65,3 %-a). Közülük is a legmagasabb arányt (20,8 %-t) a 6 gyermekesek képviselték Szabolcs vármegye községeiben 20,8% a 6 gyermekes családok aránya Nyíregyházán 20,5% a 6 gyermekes családok aránya Szatmár-Bereg vármegyében 21,5% a 6 gyermekes családok aránya Kevés volt az eltérés (csupán néhánytized) Szabolcs vármegye községeiben, Nyíregyháza városban és Szatmár-Bereg vármegye községeiben is a földházakban lakó hat gyermekes családok között. 36 SZSZBML. XXIV. 553. ad. 269/1948. 1. D.