Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

II. A FÖLDHÁZAK ADATAI ÉS AZ AZOKBAN ÉLŐK SZOCIÁLIS HELYZETÉNEK VIZSGÁLATI MÓDSZERE

A hét gyermekesek aránya megegyezett (Szabolcs 10,6 %, Szatmár vármegye 10,5 %-al). A nyolc gyermekesek Szabolcsban 8,4 %-t, Szatmár-Beregben már csak 4,8 %-t tettek ki. A tíz gyermekesek aránya is hasonló volt 3,1, illetve 3 %-al. A tizenkétgyermekes családoknál már jelentősebb volt az eltérés. Ez Szabolcsban 1,1 %, Szatmár-Beregben pedig 3,5 %-os aránynak felelt meg. Szabolcs községeiben és Nyíregyháza városban az ismert 891 földházban lakó 896 család közül az adatközlők csupán nyolcvan családnál (9,1 %) nem tudtak megközelítően sem megbízható információt adni a családtagok, így a gyermekek számáról sem. Hatvanhat családnál pedig nem volt gyermek, mert a földházban lakók újházasok, egyedülállók, illetve munkaképtelen idős emberek voltak. 3.) Az információt szolgáltató idős állampolgárok összetétele Az esetek többségében egy földházra nézve általában egy adatközlő adott segítő információt a feltett kérdésekre. Előfordult azonban, hogy ugyanarra a földházra két, kevés esetben három, két esetben négy adatközlő adott választ. A földházak gyakori előfordulása óta hosszú évtizedek teltek el, így az azokban lakókat vagy a róluk közvetlen ismerettel bírókat régen elveszítettük. Ennek következtében a legnagyobb igyekezet mellett sem sikerült egy-egy földházra és a bennük lakók életkörülményeire vonatkozóan öt adatközlő azonos információját rögzíteni, ami a néprajzkutatásban megbízható adatként fogadható el. Több informátor esetén sor kerülhetett a kapott adatok ellenőrzésére a név és utca, vagy földrész beazonosításával. Az esetek nagy többségében egybeesett a válasz, csupán néhány esetben fordult elő, hogy az egyik adatközlő az ásott gödröt is kútnak minősítette, vagy az árnyékszék létéről nem tudott, illetve az egyik berakott tűzhelyre, a másik „csikóspór"-ra emlékezett stb. A feltett kérdés arra is választ keresett, hogy az adatközlő járt-e a földházban. A kapott válaszok szerint az adatközlők 64 %-a (569 fő) járt is benne, csupán 36 %-uk (330 fő) nem ismerte a helyiség belsejét, azt mindössze csak kívülről látta. A feldolgozás során a szokatlanul sok rovat egy kimutatásba valő beépítésének nehézsége miatt a földházban lakók és földházban járt adatközlők a kötet végén lévő adattárban egy rovatban összevontan szerepelnek. Jól ismerte a földházat és az abban lakókat, mert közel állt a családhoz - bennelakott 4,2 % 44 fő - rokon volt 6,1 % 63 fő - szomszéd 15,1 % 156 fő - cimbora 1,5 % 16 fő - ide udvarolt 0,5 % 5 fő - keresztszülő 0,5 % 6 fő - nyoszolyólány 0,3 % 1 fő Összesen: 28,2 % 291 fő A fenti kapcsolatok feljogosítanak bennünket arra, hogy megközelítően hitelesnek mondható információnak fogadjuk el az általuk ismert és közölt adatokat.