Dr. Dám László (szerk.): Az Ilosvayak Nyíregyháza, 2004. (Jósa András Múzeum Kiadványai 56. Nyíregyháza, 2004)

Dr. Lakatos Sarolta (Nyíregyháza): Emlékezés Ilosvay Ferenc születésének 90. évfordulóján

Stefi), stb. Kedvenc helyük az Angolpark volt, ahol hétvégenként nagyzenekari kísérettel többször is elénekelték az ismertté vált szignáljukat, a Horsey-horsey... kezdetű amerikai Lambeth-Walk-ot. Két testvérével (Eszter és Ferenc) is alakított triót, amellyel 1934 februárjától szinte heti gyakorisággal szerepeltek a rádióban: különösen kedveltek voltak angolos hangzású, játékos szövegű számaik, ezekről lemezfelvételek is készüllek. Szólóénekesként is ismerte őt egész Budapest. 1939-től volt énekes-táncos sztárja a Rozsnyai Sándor vezette Arizona mulatónak, ahol együtt lépett fel pl. az akkor még ismeretlen Alfonzóval vagy Benedek Tiborral. Itteni szerepléséről, az akkori idők Pestjének éjszakai életéről a Látta-e már Budapestet télen? c. rövidfilm tanúskodik, a zeneszerző Vincze Ottó. Az 1930-as évek végétől 1950-ig, elsődlegesen az éppen csak megszületett alkalmazott animáció, azaz a reklám, majd a 1950-es évektől haláláig a rajzfilmek területén tevékenykedett, ő írta a filmek zenei anyagát. Az Astoria-sarkon állott a jó barát, Macskássy Gyula grafikusművész, rajzfilmrendező reklámstúdiója, az itt készült filmekhez komponálta a szellemes és fülbemászó aláfestő muzsikát. A reklámfilmek brilliáns humoráról is tanúskodnak. Zseniális zeneszerző volt! A bűbájos mesefilmek közül a legismertebbek: Erdei sportverseny (1952), Két bors ökröcske (1955), A telhetetlen méhecske (1958), Az egér és az oroszlán, Párbaj (1960), A ceruza és a radír (1960). A nagysikerű Jancsi és Juliska, és a Tücsök és a hangya c. rajzfilmeknek nemcsak a zenéjét, hanem a szövegét is ő írta, ahogy maga mögött hagyott számos slágert, pl. Kapitány Anni előadásában a Halk zene szól c. skála-foxot. A ceruza és a radír c. filmzenéjével nagydíjat nyert a Cannes-i Filmfesztiválon, sajnos halálos betegsége miatt már nem tudta személyesen átvenni. Animációs kollegái, utódai nem felejtették el a nevét. Dizséri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája 1948-1998. című írásában olvasható, hogy az első felnőtt rajzfilmfigura, Gusztáv, az ő nevét viseli: „Az öreg Ilosvay Guszti olyan orvos volt, aki mellette zenét is szerzett, meg forgatókönyvet is írt, meg zörejmester is volt, meg minden, amit akartok... Az ő emlékére és tiszteletére lett Gusztáv a neve. (Dargay Attila)" Gusztáv, az emberi anomáliák és viszonyok szövevényes tárháza éveken, és sorozatokon keresztül tartotta népszerűségét. Ilosvay Gusztáv 1939-ben az Arizona mulatóban ismerte meg a gyönyörű Antalfy Katalint (*Vál, 1910 -("Budapest, 1993), kinek apja dr. Antalfy Jenő, vezérkari orvos ezre-