Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

A nyomtatott betű már nem az első nagyobb terjedelmű műve volt Krúdynak. Hat napig kerékpáron című regénye még diákkorában, 1895 tavaszán jelent meg. Pestre kerülése után azonban egyszerre megnövekedett a regények, kisregények aránya, és ha számszerűleg továbbra is a novellák maradtak ugyan túlsúlyban írói termésében (s hozzátehetjük, hogy egész írói pályáján mindvégig ez maradt uralkodó kifejezési formája), ebben a korszakban mind eszmei-világnézeti, mind művészi fejlődése szempontjából több tanulsággal szolgál e nagyobb lélegzetű írásainak vizsgálata. A nyomtatott betű után következő kisregénye Szeretlek! címmel jelent meg a Fővárosi Lapokban 1897 júliusában, 17 folytatásban. Könyvalakban azóta sem látott napvilágot, így nemcsak az olvasóközönség előtt, de a Krúdy-irodalomban is csaknem ismeretlen. Igaz, nem remekmű még ez sem, sok vonatkozásban azonban talán a legtisztábban mutatja a fiatal író belső forrongásait. Nemcsak hatásvadászó címe, hanem cselekményének vázlatos ismertetése is könnyen félrevezető lehet. Az első pillanatban csak szokványos szerelmi históriát látunk a férj, a feleség és a csábító tipikus háromszögével. A házaspár a szép Vigyázó Anna és Török István földbirtokos. Szerelmi házasságot kötöttek, s a külföldi nászutazás után a férj vidéki kastélyában telepednek meg. Eletük eseménytelen, de boldog. Egy év után azonban bejáratos lesz házukhoz a szomszéd földbirtokos fia, Ubul György. Vigyázó Anna nem a könnyűvérű, kacérkodó, kikapós asszonyok fajtájából való, s Ubul György sem a megszokott léha, felelőtlen nőcsábász, mégis ellenállhatatlanul egymáshoz sodródnak. Mikor nem tudják többé visszatartani szerelmüket, Pestre szöknek. Anna azonban nem találja meg a boldogságát Ubul György oldalán. Nem érti meg a férfi küzdelmeinek célját, másrészt lelkiismerete is kínozza. Végül már odáig jut, hogy a folyóba akar ugrani, de György egyik barátja megmenti. A megoldás nem teljesen egyértelmű. Inkább csak sejteti az író, hogy Anna visszatér a férjéhez, aki közben szintén öngyilkosságot kísérelt meg, de felgyógyult sebéből. Fontosabb a mesénél a letűnő földesúri világ sajátosan turgenyevi atmoszférája, ami különösen a miliőrajzban érezhető. A vidéki élet unalmának, a borongós hosszú ősznek és a még hosszabb télnek a festésében szinte lehetetlen fel nem ismerni Turgenyev hatását. De nem is igen titkolja Krúdy mintaképét. Helyenként egyenesen ő maga utal a nagy orosz mesterre. Anna és György első fellobbanását -98-