Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

fontossággal bírnak. E sajátosságok között első helyen kell említenünk műveinek erős líraiságát. Az érett Krúdy gordonkázó lírizmusa általánosan ismert, gyakran emlegetett tény, a fiatalkori Krúdy-művek líraiságáról azonban eddig alig történt említés, ami persze érthető is, ha tudjuk, hogy a Mikszáth-hatás kora előtti Krúdyról az irodalomtörténet szinte nem is vett tudomást. A Mikszáth-hatás kora pedig ilyen szempontból is kitérést, elkanyarodást jelentett. A líraiság, a hangulatiság háttérbe szorult, helyét az epikus jellegű anekdotázás foglalta el. Az 1910 utáni Krúdy sajátos lírizmusát azonban sokkal jobban és könnyebben értjük meg, ha nem ebből az epikus anekdotázásból próbáljuk levezetni, hanem tehetsége, már pályája elején is jól kirajzolódó lírai karakterének természetes megnyilvánulásaként tekintjük. Ez a líraiság, ha nem is olyan mértékben, mint az érett Krúdynál, elsősorban a cselekmény hiányában, illetve vérszegénységében nyilvánul meg. A kerek, könnyen elmondható történet már ekkor is ritka novelláiban. Események helyett inkább lírai pillanatokat örökít meg, a logika fonalára fűzött történés helyét a hangulatok szertelen burjánzása foglalja el. A líraisággal függ össze az első személy gyakori használata is. A fiatalkori novellák túlnyomó többségében vagy közvetlenül magával a főhőssel mondatja el a történetet, vagy egy, a tulajdonképpeni cselekményen kívül álló mellékszereplő szájába adja. Ez utóbbi megoldás jelentős kihatással van szerkesztésmódjára is. Az ilyen típusú novellákban majdnem kizárólag a keretes megoldást alkalmazza. A kerettörténet színhelye rendszerint az éjjeli kávéház, szereplői írók, újságírók, esetleg festők, színészek, vagy más bohémek, akik éjszakáról éjszakára együtt ülnek a szeparék kékes füstjében, s mindig akad közöttük egy-egy idősebb bohém, aki történetek elmondásával szórakoztatja fiatalabb kollégáit. Ilyen elbeszélései például a következők: Szenvedélyes asszonyok, Egy darab hajnal, Asszonyi illat, Október, A vén fiú, A Falter Katinka története. Előfordul, hogy a keret több önálló történetet foglal össze, s így az egymástól független elbeszélések ciklussá rendeződnek. Legnagyobb szabású kompozíciója Az „Öreg" meséiből című sorozat, amely tizennégy novellát tartalmaz. Ez a szerkesztésmód főként azért érdemel figyelmet, mert érett korszakában is gyakran alkalmazza. Igaz, hogy Krúdy elsősorban novellista volt, akinek regényei is többnyire önálló novellákból épülnek föl, ugyanakkor viszont legtöbb -80-