Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Homonay Sándor meghódítja a főispán feleségét, amikor azonban az asszony már teljesen rabja lesz a szerelemnek, ő cinikusan búcsút vesz, és elutazik a vidékről. A Szöktetés a fürdőből című novellában {Debreceni Ellenőr, 1895. augusztus 13.) lényegében ugyanennek a témának egy másik változatát írta meg. Az utazgató fiatalembert itt Szilágyinak hívják. Unalmában egyik fürdőhelyről a másikra megy. A férfiak szeretik, mert ért a kártyához, és művészien tud lumpolni, az asszonyok mindenütt bolondulnak utána, ő azonban mindig időben tud továbbutazni. Ezúttal az alispán szép, fiatal felesége szeret bele, s bár ő sajnálja a rokonszenves férjet, akivel biliárdozni szokott a kaszinóban, egy éjszaka mégis megszökteti a szerelmes Hubánét. A későbbi Szindbádnak is egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy életének nagy része az asszonyok körüli szolgálatokban telik el. Gáncs nélküli lovag, a középkori trubadúr és egy kicsit Don Quijote keveréke a modern selyemfiúval, akire a nők szívesen rábízzák titkaikat, s ő ismeri is a szerelem művészetének-mesterségének minden rejtélyét. A diákkori novellák Szindbád-előfutáraiban már ez a tulajdonság is többször jelentkezik. Egy kevés romantika című novellamozaikjának (Orsova, 1894. április 22.) hősében már sok minden van Szindbád erotikus művészetéből. Nemcsak a mindig új nők után vágyó kalandor-természetéből ismerünk rá, hanem mindenekelőtt szerelmi hódítóművészetének változatos eszközeiből. Minden nővel szemben azonnal megtalálja a leghatásosabb módszereket. Az egyiket a Minnesängerek földietlen, testetlen epekedésével, a másikat a külvárosi apacs durva nyerseségével kényszeríti megadásra. A nők titkainak ugyanez az ismerete jellemző Asszonyi illat című írásának (Debreceni Ellenőr, 1895. augusztus 28.) hősére is. Egy kávéházi beszélgetés keretében boncolgatják a nők vonzóerejének rejtélyeit. Jóska, a főszereplő egész elméletet fejt ki a női test illatának varázsáról: „Barátom, az asszonyok legnagyobb csábító erejét a szag képezi. Testének illata hódító, ingerlő szag, amelyik úgy áramlik ki a női testből, mint egy szép rózsa kelyhéből a virágillat." A novellára végig az a fojtott, kissé dekadens erotika jellemző, amely a Szindbád novellák legtöbbjére is rányomja a bélyegét. A pályakezdet novelláinak azonban nemcsak tematikájában, hanem művészi eszközeiben is több olyan sajátosság figyelhető meg, amely önmagában, folytatás nélkül talán nem is hívná fel magára a figyelmet, mint az író későbbi fejlődésének csírái azonban - az érett művek aspektusából visszatekintve -, föltétlenül -79-