Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)
Szindbád hajóján - A Krúdy-kutató Katona Béla „Kinek van igaza? A szindbádi lángnak vagy a kriptáig lehűlő fokozatoknak? " tette fel a kérdést még a hatvanas évek fordulóján írt Szindbád című prózaversében Nagy László - Krúdy alakjához kötött gondolatával egy magatartás példázatát is odaemelve önmaga szürke és hideg történelmi korszakának kisszerűsége, a fölfelé ívelő akaratokat alátörő igénytelensége és az irodalmi életet is körbeszorító kopársága elé. Az 1924-ben (a napjainkra már Nyíregyháza elővárosává nőtt) Oroson született, s egész életét a város irodalmi kultúrájának szolgálatába állító irodalomtörténész teljes alkotói pályájával felelt meg erre a kérdésre. Oktatói, kutatói és irodalomszervezői műve az ötvenes évek elejétől egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig arról a magasrendű igényességről tanúskodik, amit Krúdy példája - Nagy László versén át is - a mába üzen: „Ha neked emberi a mértéktartás, az igénytelenség, nekem emberi a magasra csavart láng. (...) Mert lezárva megromlik bennem a szerelem, kő lesz a szeretet, értéktelen a bánat. Ebben az átmeneti korban..., amikor a nyíri homokból csak a Rákóczi-legények haját emeli föl a szél. Mikor a branyiszkói dobok is legurultak az orfeumokba. " Főiskolai tanári tevékenységének mindvégig egyforma hőfokon izzó és tanítványok százaiba az irodalom szeretetét ültető ereje mellett Katona Béla elsősorban azzal az irodalomfeltáró életművel válaszolt e „magasra csavart láng" kihívására, aminek középpontjában Krúdy Gyula munkássága állt. 1953-tól, az első (a megyei Néplapban) nyomtatásban megjelent jelentősebb írásától kezdve (Krúdy emlékezete - Nyíregyházi diákévek) az utolsó, 1996-ban az olvasók elé jutott, Krúdyt elemző cikkéig (Krúdy és a millennium, Kelet-Magyarország) és előadásainak bezáró pillanatáig csaknem fél évszázadon át szolgálta, tudatosította az életmű értékeit. Tanulmányaival, bennük Krúdy új felfedezéseire sarkalló üzeneteivel sokszor elébe futva országos szintű felismeréseknek is, illetve előkészítve és ösztönözve azokat. Miközben alapvető tanulmányokat tett közzé Mikszáthról, Babitsról, Tóth Árpádról, a szűkebb hazájához kötődők közül Bessenyei György, Móricz Zsigmond, Czóbel Minka, Szabó Lőrinc, Váci Mihály, Rákos Sándor, Fábián -7-