Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Szindbád hajóján - A Krúdy-kutató Katona Béla ­„Kinek van igaza? A szindbádi lángnak vagy a kriptáig lehűlő fokozatoknak? " ­tette fel a kérdést még a hatvanas évek fordulóján írt Szindbád című prózaversé­ben Nagy László - Krúdy alakjához kötött gondolatával egy magatartás példázatát is odaemelve önmaga szürke és hideg történelmi korszakának kisszerűsége, a föl­felé ívelő akaratokat alátörő igénytelensége és az irodalmi életet is körbeszorító kopársága elé. Az 1924-ben (a napjainkra már Nyíregyháza elővárosává nőtt) Oroson született, s egész életét a város irodalmi kultúrájának szolgálatába állító irodalomtörténész teljes alkotói pályájával felelt meg erre a kérdésre. Oktatói, ku­tatói és irodalomszervezői műve az ötvenes évek elejétől egészen 1999-ben bekö­vetkezett haláláig arról a magasrendű igényességről tanúskodik, amit Krúdy pél­dája - Nagy László versén át is - a mába üzen: „Ha neked emberi a mértéktartás, az igénytelenség, nekem emberi a magasra csavart láng. (...) Mert lezárva meg­romlik bennem a szerelem, kő lesz a szeretet, értéktelen a bánat. Ebben az átmene­ti korban..., amikor a nyíri homokból csak a Rákóczi-legények haját emeli föl a szél. Mikor a branyiszkói dobok is legurultak az orfeumokba. " Főiskolai tanári tevékenységének mindvégig egyforma hőfokon izzó és ta­nítványok százaiba az irodalom szeretetét ültető ereje mellett Katona Béla első­sorban azzal az irodalomfeltáró életművel válaszolt e „magasra csavart láng" kihí­vására, aminek középpontjában Krúdy Gyula munkássága állt. 1953-tól, az első (a megyei Néplapban) nyomtatásban megjelent jelentősebb írásától kezdve (Krúdy emlékezete - Nyíregyházi diákévek) az utolsó, 1996-ban az olvasók elé jutott, Krúdyt elemző cikkéig (Krúdy és a millennium, Kelet-Magyarország) és előadása­inak bezáró pillanatáig csaknem fél évszázadon át szolgálta, tudatosította az élet­mű értékeit. Tanulmányaival, bennük Krúdy új felfedezéseire sarkalló üzeneteivel sokszor elébe futva országos szintű felismeréseknek is, illetve előkészítve és ösz­tönözve azokat. Miközben alapvető tanulmányokat tett közzé Mikszáthról, Babits­ról, Tóth Árpádról, a szűkebb hazájához kötődők közül Bessenyei György, Móricz Zsigmond, Czóbel Minka, Szabó Lőrinc, Váci Mihály, Rákos Sándor, Fábián -7-

Next

/
Oldalképek
Tartalom