Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

A novellista Krúdy első lépései a városi-polgári irodalom sodrában A Krúdy-irodalomban meglehetősen elterjedt, szinte általánosan elfogadott nézet, hogy Krúdy pályája elején Mikszáth nyomán indult. Letagadhatatlan, hogy mint a századforduló szinte valamennyi írójára, Mikszáth jelentős hatással volt Krúdy írói fejlődésére is. Krúdy írói pályáját a Mikszáth-hatás kezdetétől számítani azonban azt jelenti, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk indulásának remekművekben ugyan még nem bővelkedő, de rendkívül termékeny s kiforratlanságai ellenére is nagyon érdekes, izgalmas szakaszát. Mikszáth hatása csak 1900 körül jelentkezik észrevehetően Krúdynál, és akkor majdnem egy évtizedre ki is lendíti eredeti irányából. 1900-ban azonban már szerényen számolva is 6-7 éves írói múlt áll Krúdy mögött, ami körülbelül félezer novellát és néhány kisregényt jelent, egyéb irodalmi tevékenységéről nem is beszélve. Nemcsak mennyiségi szempontból érdemel azonban figyelmet már e korai pályaszakaszának termése sem, hanem sokkal inkább azért, mert ezeknek az első éveknek az írásaiban - ha csak csíra formájában is - sok minden ott van már a későbbi, a Mikszáth-hatás kora utáni, véglegesen magára talált, érett Krúdyból. Ezért is nevezhetjük a Mikszáth-hatás korát kitérőnek, elkanyarodásának. S ha az eddiginél nagyobb figyelemmel fordulunk a kezdeti évek útkereső tapogatózásai felé, könnyebben megértjük majd az 1908-1910 körül bekövetkező fordulatot is Krúdy művészetében. Kimutathatóan ismerte és szerette már diákkorában is Jókait, Mikszáthot, a kezdő Krúdy mégsem az ő nyomukon indul. Inkább külföldi mestereket választ, Dickens-t, Thackeray-t, Maupassant-t, Turgenyevet, legfőképpen pedig Zolát, akiről már diákkorában több cikke, ismertetése jelent meg. Zola és általában a külföldi naturalisták hatása a 90-es években különben is megerősödik. Ez persze nem véletlen. S nem is pusztán csak irodalmi hatások befogadásáról van szó. Nyilvánvaló összefüggés áll itt fenn a kapitalizmus nagyobb arányú fejlődése, Budapest igazi világvárossá növekedése, és a nagyvárosok hétköznapi embereinek sorsát ábrázoló naturalista irodalom hatásának megerősödése között. Míg korábban legfeljebb csak Bródy Sándor tekinthető nálunk a zolai naturalizmus követőjének, a 90-es években már egész sor író csatlakozik a naturalista iskolához. Bródy mellett -65-