Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Krúdy-család egykori, ugyancsak a régi Kallói utcában lévő házával. Tényként fogadták el azt, aminek a helytelenségéről pedig könnyű lett volna meggyőződni nemcsak a telekkönyvi helyrajzi számok alapján, hanem Krúdy származását és születésének körülményeit ismerve is. Mint eléggé köztudomású, Krúdy törvénytelen gyermek volt. Apja nemesi származású ügyvéd, anyja pedig egyszerű szolgálóleányként került a Krúdy-házba. Amikor a Krúdy-szülők megtudták, hogy a 15 esztendős Csákányi Juliska gyermeket vár fiuktól, első felháborodásukban elkergették a háztól a kis cselédet, aki azonban, úgy látszik, anyjához sem mehetett haza, s nyilván így került az 1009-es számú házba, ahol aztán 1878. október 21-én világra is hozta gyermekét. Hogy milyen minőségben lakott Csákányi Júlia ebben a házban, arra vonatkozóan egyelőre semmi biztos adatunk nincs, annyi azonban bizonyos, hogy nem sokáig maradt ott, mert a Krúdy-szülők - talán éppen az unoka hatására - csakhamar megenyhültek, s a fiatal anyát visszafogadták házukba. A szülői ház így tehát csupán rövid ideig jelentett otthont a gyermek Krúdy számára, ifjúkori emlékei nem is szülőházához, hanem a nagyapai-apai házhoz kapcsolódtak, s ilyenformán érthető, hogy a szülőház idővel csaknem teljesen feledésbe merült. Annál is inkább megtörténhetett ez, mert a szülők később érthető módon nemigen szívesen beszéltek első gyermekük születésének körülményeiről. Krúdy azonban mégis tudta az igazságot, ismerte ezeket a körülményeket. Erre vall, hogy egyik önéletrajzi írásában, amelyet éppen itt, Nyíregyházán olvasott fel a 25 éves írói jubileuma alkalmából tiszteletére rendezett ünnepségen, meg is emlékezett róla. (Egy élettörténet, Nyírvidék, 1924. okt. 30.) Azt írja ebben az írásában, hogy „az egykori Sztárekház a Vörös Hadsereg útja 6. számú házával azonos, az 1009-es számú ház tehát valóban tőszomszédos volt vele." A szülőház helyének tisztázása után fölmerül azonban a kérdés, vajon a most álló ház azonos-e Krúdy szülőházával, avagy ezt már csak később építették annak helyén. A kérdés megnyugtató eldöntése nem könnyű feladat. Megbízható írásos adatok ugyanis a házak korára vonatkozóan, sajnos, nem állnak rendelkezésünkre, az emberi emlékezet pedig 70-80 évre visszamenőleg már könnyen tévedhet, tehát nem tekinthető perdöntő bizonyítéknak. A már említett, 1840-ből származó Nyíregyháza-térkép tanúsága szerint már akkor is ház állott ezen a helyen. Az a ház azonban aligha lehet a maival teljes egészében azonos. A térképen, -43-