Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

amelyen pontosan látható az épületek alaprajza, csak egy hosszú, az utcára véggel néző ház látható, a mai L-alakú épület helyén. Egy 1890-ből származó várostérképen viszont már a mai L-alakú épület alaprajza látható, bár az utcai rész akkor még rövidebb volt, a kapu felé eső részét nyilván később toldták hozzá. A mai ház utcai része tehát 1890 előtt, de minden valószínűség szerint már Krúdy születése után épült. Erre vall Krúdy idézett önéletrajzi megjegyzése is. Ha azonban Krúdy születésekor nem is állt még az épület mai formájában, az udvari szárny hátsó, alacsonyabb, az épület többi részétől észrevehetően elkülönülő és szemmel láthatóan jóval régibb része minden valószínűség szerint az eredeti ház maradványa. Nyilvánvalóan az történt, hogy a falusias típusú hosszú utcai végét lebontották, de meghagyták annak hátsó felét, és ahhoz építették hozzá a modernebb utcai részt. Arra, persze, nincsen adatszerű bizonyítékunk, hogy Krúdy az egykori 1009-es számú háznak éppen ebben a ma is álló hátsó részében született; bármilyen minőségben lakott is azonban itt a Krúdy-házból elkergetett Csákányi Juliska, az általános gyakorlatot és szokást szem előtt tartva, nagyon is valószínűnek látszik, hogy a fiatal leányanya nem a lakás utcai részében kapott szállást, ahol nyilván a család szobái voltak berendezve, hanem a ház hátsó felében húzta meg magát, és ott szülte meg gyermekét. Ott segítette világra jönni az újszülöttet Fitkonideszné, a bábaasszony, aki egyébként keresztanyja is lett. Jellemző adat a fiatal leányanya elhagyatottságára, társadalmi helyzetére, hogy nem akadt más keresztanya, a bábaasszonynak kellett vállalnia a tisztséget. Ha adatszerű bizonyítékunk nincs is rá, az elmondottak alapján, azt hiszem, csaknem bizonyosra vehetjük, hogy Krúdy az egykori 1009-es számú ház hátsó részében született, szülőháza tehát ma is áll. A ház tulajdonjogi helyzetére vonatkozóan a telekkönyvi bejegyzések és néhány fennmaradt korabeli választási névjegyzék alapján tájékozódhatunk. Egy 1872-ből származó névjegyzék szerint Márkus Mihályné és Ungerleider Jónás laknak az 1009-es szám alatt, 1875-ben, 3 évvel Krúdy születése előtt viszont már Schwarz Adolf orvos lakott a házban. Ettől kezdve, úgy látszik, hosszú időn át a Schwarz-család birtokában maradt. 1890-ben a telekkönyvi bejegyzés szerint Schwarz Izidor ügyvéd tulajdona, majd örökségként gyermekeire szállt, akik nevüket később Szabó-ra változtatták. Szabó Miklós ügyvédé maradt egészen a második világháborúig, azóta Dr. Losonczy Ferenc orvos tulajdona. -44-