Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Krúdy-emlékek Nyíregyházán Hatvány Lajos kezdeményezésére és szerkesztésében rövidesen érdekes irodalomtörténeti gyűjtemény lát napvilágot Beszélő házak címmel. A mű Budapest irodalmi nevezetességű épületeivel, nagy íróink egykori otthonaival akarja megismertetni az olvasókat. Az olvasókat, akik nemcsak a műre, hanem a mögötte álló életre is kíváncsiak. S mi mond többet a hajdani életről, mint a tárgyi emlékek, az épületek, a szobák, a bútorok, amelyek annak az életnek tanúi voltak? Minden dologban, amellyel érintkeztünk, amelyhez közünk volt, ott van belőlünk egy darab, s ezek a dolgok évtizedek vagy évszázadok múlva is rólunk vallanak, ha van, aki meghallgassa beszédjüket. Ezért állunk megdöbbenten, mikor egy kiskőrösi parasztház előtt visz el utunk, ahol egykor Petrovics István mészárosnak és Hrúz Máriának fiúgyermeke született. Ezért szorul össze a szívünk egy régi szárszói penzió előtt, ahonnan 1937. december 3-án egy vézna, súlyosan beteg fiatalember az állomás felé indult... De vajon értjük-e minden „beszélő ház" vallomását? Vajon nem haladunk-e el városunkban is nap-nap után hideg közönnyel olyan épületek előtt, amelyeknek pedig lenne mondanivalójuk, ha meghallgatnánk őket? Ezért indulunk most el Krúdy nyomában, ezért szeretnénk szóra bírni egykori nyíregyházi lakásait. Szülői ház. A köztudat, sőt az irodalomtörténet-írás is egészen a legutóbbi időkig helytelen adatot tartott nyilván, egyszerűen azonosította a szülőházat azzal a házzal, amelyben Krúdy gyermek- és ifjúkorát töltötte. Még az 1955-ben megjelent A magyar irodalom helyi hagyományai című kiadvány is a következőket mondja: „Szülőháza a mai rádióépület helyén állt." (Vörös Hadsereg útja 42. sz.) Az igazság ezzel szemben az, hogy Krúdy az egykori Kallói utcai 1009-es számú házban született, amely mind a régi nyíregyházi térképen végzett pontos mérések, mind az emlékezet szerint a mai Vörös Hadsereg útja 8. számú házával azonos. (Valent József nyugdíjas tanár hívta fel először a figyelmet a Városi Tanács Műszaki Osztályán látható, 1840-ből származó Nyíregyháza-térképre, amelyen pontosan megfigyelhető az 1009-es számú ház is.) Hogyan történhetett tehát ez a helytelen azonosítás? Az 1009-es szám eddig is ismeretes volt, hiszen az benne van az anyakönyvi bejegyzésben is, a házak többszöri újraszámozása után azonban senki sem nézett utána, vajon az 1009-es számú ház azonos volt-e a -42-