Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

A cselekmény 1790-ben indul. Hőse egy Zuboki nevű vidéki földesúr. Eleinte Oblomovszerű figurának tűnik. Magányosan él hűséges öreg szolgájával rozzant udvarházában. Egy este a hófúvásban elakadt szán kér tőlük segítséget. A szánban egy előkelő asszony ül, Sinkán Minka. Zuboki házába invitálja a vendégeket, akik azonban éjjel búcsú nélkül eltűnnek. Zuboki valami titkot sejt eltűnésük körül, ezért szolgájával együtt nyomukba ered. Végül sikerül utolérni őket, Zuboki megkéri a szépasszony kezét, de az kineveti az örg lovagot, aki nagy búsan indul visszafelé. Otthon, házában azonban közben víg élet folyik. Egy vándorlegény és egy színtársulat vette birtokába a házat. Zuboki nem lepődik meg a látottakon. Oblomovból egyszerre Csollán Berti lesz, sőt még tovább fejlődik. A vándorszínészek élére áll, Pestre megy velük, ő lesz a társulat igazgatója. A maradi vidéki lovag egyik pillanatról a másikra már mint a magyar kultúra, a magyar nyelv ügyének önfeláldozó és öntudatos harcosa áll előttünk, aki főurak ajtaján kilincsel, hogy társulata számára támogatást szerezzen. Később azonban éppoly váratlanul, mint ahogyan hozzájuk szegődött, hátat fordít a színészeknek, visszavonul vidéki otthonába és magányosan éli le utolsó éveit. A színészek azonban tovább járják az országot, ébresztgetik a nemzetet. A befejezésben az író félreérthetetlenül utal Jókai művére, amikor többek között a következőket írja: „A lusta földet sarkával megrúgta valami nagy ember és a mozdulatlan föld egyszerre forogni kezdett. Az alvók fölébredtek és a virrasztók hozsannát kiáltottak. Zuboki és a színtársulat története mellett van azonban a cselekménynek egy másik szála is, egy vadromantikus rablóhistória. Ennek hőse Sinkán Mihály, aki köztiszteletben álló eperjesi kereskedőből lett rablóvezér. Tíz évig nem tud róla senki, akkor gazdagon, királyi kitüntetésekkel, grófnő feleségével tér vissza Eperjesre. Sok viszontagság után végül börtönben pusztul el, de közben a betyár-regényeknek minden romantikus rekviziuma felvonul. (Gyermekrablás, feleséggyilkosság, kettős élet, titkos végrendelet, elrejtett kincs, kivégzés előtt váratlan fordulat stb., stb.) A cselekmény két szálát nem tudja összekapcsolni az író. Kiderül ugyan, hogy Zuboki és Sinkán féltestvérek, ezzel azonban még nem tudja elfogadhatóvá tenni az annyira különböző eseménysorok összekapcsolásának szükségességét. S mindezt nemcsak a szerkezet sínyli meg, hanem olyan szervi hibává nő, amely az egész mű értékét jelentékenyen csökkenti. Külön-külön sem igen lehetett volna -107-