Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

csinál. Eleinte úgy látszik, mintha anyján akarna bosszút állni esztelen költekezésével. Később azonban épp anyja nagyralátó terveinek lesz az eszköze. Az őszi agarászaton ugyanis beleszeret a dúsgazdag Kovácsy Blanka grófnőbe, aki szintén viszonozza érzelmeit. Hogy költséges életmódjához és a kontesszel való szökéséhez pénzt szerezzen, a fogadósné közreműködésével veszedelmes hazárdjátékba kezd. Mikor óriási összeget nyer, az egyik vesztes kétségbe vonja a játék tisztaságát. A pofonra párbaj következik, amelyben Pál súlyosan megsebesül. Az Európa Szálló külön szobájában ápolja a fogadósné, aki szintén szerelmes a fiúba. Közben Ágnes egészen belebetegszik a hiábavaló várakozásba. Mikor már nagyon a végét járja, a jószívű nagybácsi elküldi Pálért öreg írnokát. A fiú egyszerre rádöbben vétkeire, s még fájós lábával indul, hogy mindent jóvátegyen. Azonban későn érkezik. Már csak parányi, halvaszületett gyermekét és halott szerelmét láthatja. Pál további sorsát csak sejteti az író. A tragédia megrázó katharzise után ismét a kolostorban keres menedéket. Egy ilyen vázlatos cselekmény-ismertetésben szükségképpen sok mellékesemény és részlet elsikkad, azonban talán még így is kiderül belőle, hogy erre a regényre egyáltalán nem jellemző a történetnek, a mesének az a vérszegénysége, amely már a fiatalkori Krúdy-művek többségében is megfigyelhető. Sőt ellenkezőleg. Inkább túlzsúfoltságról, nagyotmarkolásról beszélhetünk. Mintha csak tudatosan arra törekedett volna, hogy a vidéki nemesi élet ábrázolásának teljes hagyományát felhalmozza művében, a romantikus regények minden rekvizitumát felvonultatta. Van itt eszeveszett lovaglás a grófnővel, titkos találkozás az erdészháznál, óriási tétekben folyó kártyacsata a fogadó különtermében, esztelen költekezés, váltók aláírása, párbaj, agarászverseny, mindent tudó titkos rendőr, zordon apa, jószívű nagybácsi, hűséges szolga stb., stb. A végén azonban - e nagy bőség ellenére is - hiányérzetünk támad. Elsősorban a szereplők, főként pedig a főszereplő jellemével van baj. Az első részben a szerzetesi hivatás és a szerelem konfliktusa még hihető, a második részben azonban Pál ingadozása Ágnes és Kovácsy Blanka között már teljesen képtelenség. Ha csakugyan úgy szereti Ágnest, mint ahogy az író mutatja, elképzelhető-e, hogy olyan könnyen hagyja magát elválasztani kedvesétől, s hogy semmit sem tesz a leány felkutatására? Sőt, amikor megtudja hollétét, akkor sem siet felkeresésére, hanem ez új szerelembe bonyolódik bele, bár tudnia kell, hogy kedvese gyermeket vár tőle, s mégis cserben hagyná? De túl messze megy az -104-