Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

Hajtótanárképző Iskola állományába került. Az iskolaparancsnok segédtisztjeként 1945. III. 29.-éig az alábbi helyeken szolgált: 1944. X. 10.-ig Orkénytáborban, XI. 3.-ig Ozorán, XII. 15.-ig Pulán, 1945. II. 15.-ig Felsőszelin, majd III. 29.-ig Szilsárkányon. Közben, 1943. III. 1. és VI. 15. között törzstiszti tanfolyamon vett részt, 1944. VII. 1.-én pedig alezredessé lépett elő. A Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola állományával 1945. III. 29.én szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. VII. 20.-án tért vissza. A fogságban szerzett betegségében halt meg. BÁCSI-SZILÁGYI LAJOS huszárszázados (Karcag, 1909. VIII. 1. - Pludy, 1944. IX. 16.) Anyja: Kuszta Róza. Vallása: réf. A tartalékos tiszti iskolát 1933-ban a 2. huszárezrednél végezte. A ténylegesítési próbaszolgálat után 1941. II. 4.-i elhatározással, 1940. XI. l.ével, s 1938. IX. l.-i ranggal átvették a hivatásos állományba, s egyúttal hadnaggyá léptették elő. 1940. IX. l.-i ranggal főhadnagy a szentesi 2/1. huszárosztálynál. 1942. IV. 1. és IX. 15. között az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója. Ezután ismét a 2. huszárezredben szolgált. Előbb Szabadkán a 2/II. huszárosztály századparancsnoka volt, majd 1944. VI. 14.-én a szentesi 2/1. huszárosztály nehézfegyverszázadának parancsnokakéntvonult el a keleti hadszíntérre. 1944. VII. 1.-én századossá lépett elő. Lengyel hadműveleti területen IX. 3.-án Strugánál megsebesült, majd három nap múlva Pludyn hősi halált halt. 1945.1. 7.-én posztumusz a MER Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal kitüntetésben részesítették. BADZEY ISTVÁN vezérkari ezredes (1936-ig huszárőrnagy) (Máramarossziget, 1899. II. 12. - Budapest, 1967. VI. 18.) Anyja: Szarvasy Ilona. Apja: Badzey István vármegyei főjegyző. Tényleges szolgálatát a Ludovika Akadémia elvégzése után 1917. VIII. 17.-én szakaszparancsnokként az 5. honvéd huszárezredben kezdte meg. 1919. VIII. 1. és 1936. III. 31. között mint szakasz-, majd századparancsnok, végül osztálysegédtiszt a 3. huszárezredben szolgált. Elvégezte a vezérkari törzstiszti iskolát, s mint az anyagi osztály vezetője, 1938. IX. 28.-ig a 2. vegyesdandár parancsnokságán tevékenykedett. Ezt követően az 1. lovasdandár vezérkari főnökeként részt vett alakulatának és Munkács helyőrségének 1939. III. 14-16.4 kárpátaljai harcaiban. 1939. V. 1.-től vezérkari alezredes. 1940. XII. 1. és 1942. XI. 7. között a gyorshadtest parancsnokságán a kiképzési osztály vezetője, s mint anyagi vezérkari tiszt részt vett alakulata 1941. évi ukrajnai hadműveletében. Az ellenség előtt, az anyagi ellátás terén tanúsított tevékenységéért 1941. XII.-ben a MER Lovagkeresztjével tűntették ki. Utolsó beosztásában 1945. V. 9.-i szovjet hadifogságba eséséig a HM 5. osztály vezetője volt. 1948. XII. 4.i hazatérése után 1949. XI. 3-án elbocsátották a honvédség kötelékéből. 1950-ig alkalmi munkákból élt, majd sertésgondozó, s kerámiaizzító volt. 1958. XII. 4.-én lefokozták honvéddé.