Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

BAINTNER ISTVÁN, BALASSAGYARMATI huszárezredes (Budapest, 1897. X. 2. - 1980.) Anyja: Szigethy-Varga Mária. Apja: Baintner Ernő nyá. vezérőrnagy. Vallása: r. k. Tényleges szolgálatát 1915. VIII. 18.-án kezdte meg, a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. Az első világháború orosz, majd olasz hadszínterén 1915. X. 20. és 1918. XI. 22. között az 5., illetve a 2. honvéd huszárezred kötelékében mint szakasz-, később századparancsnok vett részt. 1919. IV. 5. és VI. 24. között szolgált a 29. vörös lovashadosztályban is, ezt követően a nemzeti hadsereg fővezérségén, illetve vezérkarában tevékenykedett. 1920. VI. 16.-án századparancsnoki beosztásban Kecskemétre az 1. huszárezredhez került. 1925. V. 1.-én századossá, 1936. XI. 1.-én pedig őrnaggyá léptették elő. A Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola elvégzése után 1926. VIII. 14.-én a 4. huszárezredhez helyezték át, majd onnan mint szakaszparancsnokot a 7. vegyesdandár huszárszázadához vezényelték. 1928. IX. 30.-től egy évig Hajmáskéren a lovas altisztképző tanfolyam oktatója volt, majd 1931. X. 31.-ig Cegléden az I. csendőrlovas alosztály arcvonalmögötti üsztje. Ezt követően 1934. IX. 31.-ig ismét Kecskeméten az 1. huszárezred századparancsnokaként teljesített szolgálatot. A 9 hónapos törzstiszti tanfolyamot elvégezvén 1939.1. 10.-ig Budapesten, mint az ezredtörzs visszamaradó különítményének anyagi és lőszertisztje, később mint ezred elsősegédüszt, az 1. huszárezred parancsnokságán tevékenykedett. Ezt követően előbb a VKF 5., majd a 2. osztályára osztották be. 1940. V. 1.-én alezredessé, 1942. X. 29.-én pedig ezredessé léptették elő. 1942. XII.ben a csapatkiképzés terén végzett munkájáért a MER Lovagkeresztjével tűntették ki. 1941. V. 1.-től Nagyváradon a 3. huszár pótosztály parancsnoka volt, X. 16. és X. 25. között a keleti hadszíntéren az 1. lovasdandár parancsnoksághoz osztották be. Ezt követően 1942. XI. 1.-ig a 3/1. huszárosztály parancsnoka, 1943. X. 1.-ig pedig a 3. huszárezred parancsnok-helyettese volt. Utána Szigetvárra, az újonnan megalakult 10. felderítő osztály parancsnokául nevezték ki. Alakulatának 1944. VlII.-i hadszíntérre elvonulását követően rövidesen megbetegedett, s előbb Párádon ápolták, majd Budapesten volt betegszabadságon. 1944. XI. 28.-tól a 10. felderítő törzspótszázad parancsnoka, majd XII. 25.-én Felsőszelin a Huszár Központi Iskola megszervezésével és felállításával bízták meg. Alakulatával 1945. V. 7.-én a Cseh-Morva Protektorátus területén szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. VII. 12.-én tért vissza. 1948. XI. 1.-én nyugállományba helyezték. Az 50-es években az USAba emigrált. BAINTNER LÁSZLÓ, BALASSAGYARMATI huszárezredes (Budapest, 1897. X. 2. - Kanada, 1977.) Anyja: Szigethy-Varga Mária. Apja: Baintner Ernő nyá. vezérőrnagy. Vallása: r. k. A Ludovika Akadémiát 1915. VIII. 18.-án fejezte be, itt avatták hadnaggyá VIII. 20.-án. 1917. V. 1.én főhadnaggyá lépett elő, s 1919. II. 3.-án az 1. honvéd huszárezredhez helyezték. 1920-ban a budapesti hadosztály lovasságában szolgált, VII. l.-étől pedig a 2. huszárezred állományába tartozott. 1923-25 között elvégezte a