Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

UNKELHAUSSER KÁROLY huszárőrnagy (Budapest, 1897. VII. 26. - Balatonszárszó, 1981.1. 5.) Anyja: Littke Ilona. Apja: Unkelhausser Károly horvát-szlavon-dalmát miniszter. Tényleges katonai szolgálatát 1915. VII. l.-én kezdte meg. Az első világháború alatt a 10. honvéd huszárezredben szolgált. 1918. IX. 4.-én Triesztnél olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919. X. 17.-én tért vissza. 1927-től javarészt a távbeszélő század parancsnokaként az 1. huszárezredben szolgált. 1930-ban távbeszélő tiszti, 1937-ben törzstiszd tanfolyamot végzett. 1938. V. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1937. Vl.-tól a Pest vármegyei testnevelési és népgondozó felügyelőség monori kirendeltségén lótenyésztési előadóként tevékenykedett. 1940. XII. 1.-től hasonló beosztásban a pécsi 11., előtte közvetlenül a budapesti 2. kiegészítő parancsnokságon szolgált. 1941. VII. l.-jével nyugállományba helyezték. 1943-tól városparancsnok Beszterce-Naszód vármegyében, majd új állomáshelye 1944. IX. elejétől Keszthely lett. A háború utolsó időszakában közreműködött a lóállomány nyugatra telepítésében. 1946. II. 12.-én tért vissza Budapestre, ahol 1951. VI. 25.4 kunszentmiklósi kitelepítéséig a Magyar Nemzeti Múzeum teremőre volt. Kitelepítését követően 1953. IX. 19.-én családjával Balatonszárszón telepedett le, s német fordításokkal kereste kenyerét. URAY GYÖRGY huszárőrnagy (Szatmárnémeti, 1903. VII. 30. - Debrecen, 1995. XI. 8.) Anyja: Kölcsey Anna. Apja: Uray Dezső. 1927. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd 1936. IV. l.-ig alantos, műhely- és osztálysegédtisztként Debrecenben a 6. vonatosztagnál szolgált. 1932-33-ban vonattiszti lovaglóés hajtótanfolyamot, 1934-ben Várpalotán pedig lovas-ágyús tanfolyamot végzett. 1936. IV 1. és 1942. XII. 1. között Nyíregyházán, a 4. huszárezredben teljesített szolgálatot. Mint a 4/1. lovasszázad alantos tisztje, a 4/L huszárosztály osztálysegédtisztje, a 4/4. lovasszázad arcvonalmögötti üsztje, az ezredközvetlen lovas géppuskás század, 1939-ben a 4/3. lovasszázad parancsnoka, 1940-ben anyagi tiszt, 1941-ben a visszamaradó különítmény parancsnoka, majd mint állomástiszt tevékenykedett ezrede kötelékében. 1938. XI. l.-én századossá, 1942. XI. l.-én pedig őrnaggyá léptették elő. 1937-ben Várpalotán nehézfegyverszázad parancsnoki tanfolyamot végzett. 1942. XII. 1.-től 1944. VI. 13.-ig az 1. lovashadosztály parancsnokságon becsületügyi előadó volt. Budapesten és Várpalotán 1943. VIII. 1.-től XII. 15.ig törzstiszti tanfolyamot végzett. 1944. VI. 13.-tól részt vett az 1. lovas (huszár) hadosztály keleti hadszíntéri, majd magyarországi hadműveleteiben. Eleinte mint a hadosztály-parancsnokság I. b. (hírszerző és kémelhárító) osztályvezetője, VII. 1.-től pedig mint ugyanide beosztott tiszt tevékenykedett. 1944. VIII. 10.-től IX. 30.-ig csoportparancsnok és a betegló csoport helyettes parancsnoka, majd a 1. huszárhadosztály németek által történt 1945. IV.-i lefegyverezéséig parancsnokságának kitüntetési előadója és legénységi osztályvezetője volt. 1944-ben a MER Lovagkeresztje hadiszalagon