Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

mot végzett, majd a német ügyek előadójaként a HM VI-2. kémelhárító osztályán szolgált. 1933. V. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1934. VII. 8.-tól VII. 28.-ig lovas törzsdszd tájékoztató tanfolyamon vett részt. 1936. VIII. l.-én a komáromi II. csendőrlovas alosztály (1939. I. 23.-tól II. önálló huszárszázad) parancsnokának nevezték ki. 1937. V. l.-én alezredessé, 1941. V. l.-én pedig ezredessé léptették elő. 1939. XI. 1.-től Székesfehérváron a II. hadtest- majd 2. honvédkerület parancsnokságán mint lóügyi előadó teljesített szolgálatot. Szolgálataiért 1938-ban a MER Lovagkeresztjével, 1942. XII. 4.én pedig a MER Tiszdkeresztjével tüntették ki. 1945. IV. 22.-én Bajorországban amerikai fogságba esett, ahonnan 1946. X. 2.-án tért haza. 1946ban B-listára tették, 1950-ben pedig megvonták tőle nyugdíját. 1951. VII. 6.-án feleségével együtt Visontára telepítették ki. 1952. VI. 16.-án mint kitelepítettet megfosztották rendfokozatától. PONGRÁCZ PÁL, VITÉZ SZENTMIKLÓSI ÉS ÓVÁRI vezérőrnagy (huszár) (Veszprém, 1889. VIII. 30. - Paloznak, 1969.1. 5.) Anyja: Szentirmay Irma. Apja: v. Pongrácz Jenő koronaügyész. Vallása: r. k. 1910. VIII. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd az 5. huszárezredhez helyezték. 1911-12-ben equitáción vett részt, majd 1914. VIII. l.-én főhadnaggyá léptették elő. Az első világháborúban szakasz-, századparancsnokként, majd segéddsztként 51 hónapot töltött ezredével a fronton. 1918. IX. l.-én századossá léptették elő. 1919. IV. 29. és VIII. 4. között a 7. vörös huszárezred parancsnoka volt. 1920-tól Sopronban a 3. huszárezredben szolgált. 1926-ban törzstiszti tanfolyamot végzett. 1928. V. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1929. XI. l.-én a 3/IL huszárosztály parancsnokává nevezték ki, majd 1932. XI. 1,től a 3. huszárezred lő- és fegyvertisztjeként, majd a vezetési és törzskülönítményének parancsnokaként tevékenykedett. 1934-ben elvégezte a lovas törzstisztek tájékoztató tanfolyamát. 1934. XI. l.-én alezredessé léptették elő. 1934. V. 1.-től Sopronban Vitézi Széktartó, majd a vármegyei testnevelési és népgondozó felügyelőségen teljesített szolgálatot. 1938. II. 15.-től ugyanott, majd helyőrségváltás után Munkácson a 3. huszárezred parancsnok helyettesi, majd 1939. XI. 1.-től az ezredparancsnoki teendőket látta el. 1938. XI. l.én ezredessé léptették elő. Alakulata élén 1941. VII. 1. és XI. 1. között Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. Ezrede kiváló vezetéséért a MÉR Tisztikeresztje kitüntetésben részesítették. 1942. II. 1.-től a gyorshadtest beosztott tábornoka, majd 1942. III. 30.-án vezérőrnaggyá léptették elő. 1942. X. 1. és 1943. VIII. 1. között az örkénytábori honvéd központi lovas iskola parancsnoka, majd Budapesten az Országos Vitézi Szék törzskapitány helyettese. E tisztsége alól 1944. X. 16.-án felmentették, majd 1945. II. l.-én nyugállományba helyezték. 1945. II. 24. és 1949. I. között a Vitézi Szék vagyonjogi gondnoka volt. 1951-ben családjával együtt Paloznakra telepítették ki.