Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

1931. V. l.-ig a 4/2. lovasszázad, 1934. V. l.-ig pedig a 4/3. lovasszázad szakaszparancsnoka volt, majd 1939. I. l.-ig mint a 4/II. huszárosztály segédtisztje, illetve mint a karpaszományos iskola oktató tisztje szolgált. 1929. X. 1. és 1930. IV. 30., valamint 1930. X. 1. és 1931. IV. 30. között elvégezte a lovastisztek lovaglótanfolyamának I. és II. évfolyamát, 1932. VI. 1. és IX. 30. között pedig Várpalotán a századparancsnoki és gáztiszti tanfolyamot. 1938. X. l.-én századossá léptették elő. 1938. X. 1.-től az ózdi járási katonai parancsnokságon tevékenykedett, 1939. I. 1.-től 1940. XII. l.-ig pedig Putnokon, az 57. kiegészítő parancsnokság lónyilvántartó tisztje. Ezt követően 1942. XI. l.-ig a 2/1. huszárosztály segédtisztje, s a karpaszományos iskola és a 4. lovasszázad parancsnoka volt. Ezután egy évig a 3/4. lovasszázad parancsnokaként tevékenykedett, 1943. XII. 31.-ig pedig a 7. felderítő osztály pótkeret parancsnoki teendőit látta el. 1942. VI. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1943. XII. 8.-tól 1944. II. 20.-ig a 9. könnyű hadosztály huszárszázadának parancsnokaként a megszállt belorusz és galíciai hadműveleti területen frontszolgálatot teljesített. A hadműveleti területről sebesülten tért vissza. 1945. I.-ban a 11. újonckiképző huszárszázad parancsnokaként Németországba került, ahol amerikai fogságba esett. 1945. IV. 6.-tól 1946. II. 28.-ig a hírhedt franciaországi hadifogolytáborokban (Foncarville, Mailly le Camp) raboskodott. Hazatérését követően a honvédség kötelékéből elbocsájtották, s a polgári életben helyezkedett el. 1947-ig a budapesti Állami Aluminiumárúgyár segédmunkásaként, majd a Ganz Villamossági, illetve Vasöntöde és Gépgyár műszaki tisztviselőjeként, 1952-től pedig a Finommechanikai KTSz. anyagkönyvelőjeként dolgozott. PALUGYAY OTTÓ huszárfőhadnagy (Szombathely, 1919. XII. 31. - Szombathely, 1992. XII. 10.) Anyja: Palugyay Margit. Apja: ahldorfi Fischer Ottó huszárőrnagy. Vallása: r. k. 1941. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd szakaszparancsnoknak a 3. huszárezredhez helyezték. 1942. V-tól arcvonalmögötti tiszti, 1943. V.-tól pedig rohamszakasz parancsnoki beosztásokban szolgált. 1943. IV. és V. között roham és páncélromboló tanfolyamot végzett. 1944.1. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1944. Vl.-tól mint a 3/1. huszárosztály rohamszakaszának parancsnoka a keleti hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. VII. 16.-án Pruzanánál megsebesült. Felgyógyulása után, 1944. XII. 16.tól a 3. huszárezred kötelékében a magyarországi hadszíntéren előbb arcvonalmögötti tiszt, majd századparancsnok volt. 1945. II. 2.-án Csákvárnál újból megsebesült, majd tífuszt és vesebajt kapott. 1945. V. 4.-én betegen osztrák területen angol fogságba esett, ahonnan 1946. XII. 16.-án tért vissza. Hazatérését követően a tényleges szolgálatból elbocsátották, s a polgári életben kellett elhelyezkednie. Az 50-es években kertészeti munkásként, majd egy kiskereskedelmi vállalat segédkönyvelőjeként dolgozott. 1958-ban lefokozták. A 60-as években levelező tagozaton elvégezte a Műegyetemet, s az 1984. évi nyugdíjazásáig a pécsi geodéziai és térképészeti vállalat helyi kirendeltségét vezette.