Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

PAPP-RAGÁNY LÁSZLÓ, BÉREI huszárezredes (Budapest, 1896. IV. 9. - Budapest, 1966.1. 13.) Anyja: Králitz Alma. Ap­ja: miniszteri tanácsos. Vallása: r. k. A tartalékos üszd iskolát Holicsban és Bruck-Királyhidán végezte el, majd 1915. Xl.-ben Kassán géppuskás tanfolya­mot abszolvált. 1915. V. l.-én Gyöngyösre, a cs. és kir. 6. huszárezred pótke­retéhez vonult be. 1915. XII. 18.-tól 1916. XII. 22.-ig, majd 1917. III. 24.-től 1918. XI. 19.-ig alakulata géppuskás szakasz- és századparancsnokaként, majd gyalogsági ágyús szakaszparancsnokaként az első világháború orosz harcte­rén teljesített frontszolgálatot. 1916. V. l.-én átvették tényleges üszd állo­mányba, 1916. XI. l.-én hadnaggyá, 1918. XI. l.-én pedig főhadnaggyá lép­tették elő. 1917. I. 14.-től II. 16.-ig Bruckban lovas géppuskás tanfolyamon vett részt. 1918. XI. 20. és 1920. II. 8. között állomástiszt Gyöngyösön, majd szakaszparancsnok a szombathelyi lovasosztálynál. 1920. II. 8.-tól 1935. X. l.­ig mint géppuskás szakasz- majd századparancsnok, a 4/2. lovasszázad pa­rancsnoka, osztálysegédtiszt, távbeszélő századparancsnok, ezred másodse­gédtiszt, anyagi tiszt, visszamaradó különítmény parancsnok és osztálypa­rancsnok helyettes Nyíregyházán, a 4. huszárezredben szolgált. Ezen időszak alatt 1920. XII. 15. és 1921. V. 24. között híradó tanfolyam hallgatója volt, 1921. XI. 10.-től 1922. V. l.-ig, illetve 1922. X. 15.-től 1923. V. l.-ig a lovastisz­tek lovaglótanfolyamán vett részt, 1926. X. 4. és 1927. III. 4. között pedig a szabályzatismertető tanfolyamot abszolválta. 1927. V. l.-én századossá léptet­ték elő. 1935. X. 2.-től Budapesten törzstiszti tanfolyamon vett részt, majd 1936. VI. 21.-től a Borsod-Gömör-Kishont vármegye testnevelési és népgon­dozó felügyelőségének putnoki kirendeltségén lótenyésztési előadói teendő­ket látott el. 1938. IX. 21.-én Miskolcra helyezték át, s a VII. hadtest közleke­dési vezetőjének helyettese volt. 1938. XI. l.-én őrnaggyá, 1942. III. 31.-én pedig alezredessé léptették elő. 1942. XI. 2.-től 1944. XI. l.-ig az I. hadtest közlekedési vezetőjéhez osztották be és tartósan a Központi Szállítás Vezető­séghez vezényelték. 1943. IX. 26. és 1944. XI. 1. között a keleti, majd magyar­országi hadműveleti területen mint magyar vasúti összekötő tiszt tevékenyke­dett. 1944. VII. l.-én ezredessé léptették elő. 1944. XI. 1.-től a HM 7/k. osz­tályának beosztott tisztjeként szolgált. 1945. V. 7.-én osztrák területen ameri­kai fogságba esett, ahonnan X. 16.-án tért vissza. 1946. X. 25.-én a tényleges szolgálatból elbocsátották, 1952. VI. 16.-án pedig lefokozták. 1946-tól mint 75%-os rokkant építőipari segédmunkásként kezdte meg a polgári életet. PARÁZSÓ ZOLTÁN, NEMES páncélos őrnagy (1943.-ig huszárszázados) (Budapest, 1905. IV. 7. - Starunia, 1944. VII. 26.) Anyja neve: Zala Ka­rolin. Apja: Parázsó Gyula újságíró. Vallása: ref. 1927. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták főhadnaggyá, majd az 1. huszárezredhez helyezték. 1928. X. 1. és 1929. IV. 30. között Nyíregyházán elvégezte a lovastisztek lovaglótan­folyamát. 1932. XI. l.Jével hallgatónak Orkénytáborba, a Lovagló- és Hajtó­tanárképző Iskolára vezényelték, majd 1934. VIII. l.-én ugyanott az olimpiai díjugrató csoportba osztották be. 1935. VII. l.-jétől Keszthelyen a III. csend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom