Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG LOVASSÁGA ÉS TISZTIKARA

1941-től egyre nagyobb feladat hárult a csapadovasságra is. Zömük 1941-1942-ben a megszálló dandárok (1942. február 17.-től könnyű hadosztályok), valamint a Don-kanyarba kivonult 2. hadsereg hadtest-, illetve hadosztályközveden huszárszázadait, illetve a gyalogezredek ezredközveden lovasszakaszait állították fel. Minden hadtestközveden huszárszázad 3-3 önálló huszárszázadot állított ki és szerelt fel, a gyalogezredek ezredközvetíen lovasszakaszai mellett. A Don mellé az I. önálló huszárszázad a 2., a II. a 6., a III. a 7. és a 9., a IV. a 10. és a 12., az V. a 13., a VI. a 17., a VII. a 19. és a 20., a VIII. pedig a 22. és a 23. önálló huszárszázadot állította fel. A megszálló erőkhöz a keled hadműveleti területre az I. önálló lovasszázad a 3., a II. a 4., a III. a 8., a IV. a 11., az V. a 14., a VI. a 18., a VII. a 21., a VIII. 24., a IX. pedig a 26. önálló huszárszázadot küldte ki. Rajtuk kívül 1943 májusában a megszálló erők parancsnokságához is kiszállítottak egy huszáralakulatot, szintén 2. önálló huszárszázad hadrendi számmal. A német csapatok által elfoglalt galíciai és ukrajnai területeken szolgálatot teljesítő megszálló erők kötelékébe irányított huszáralakulatok eleinte csupán félszázadnyi erővel, két szakasszal vonultak el. Feladatuk a parancsnokságok körzeteinek, az utánpótlási vonalaknak a biztosítása volt a gyakran és lesből támadó partizánokkal szemben. Nagyobb partizáncsoportokkal ritkán keveredtek harcba, az ukrán nemzeti, illetve a lengyel partizánokkal pedig - lőszer, robbanóanyag, egészségügyi felszerelések átadásával - igyekeztek egyfajta semlegességi, kölcsönös megnemtámadási kapcsolatot kialakítani. Néhány alkalommal komolyabb harcokban, reguláris szovjet erők ellen is bevetették őket, mivel a felettes német parancsnokságok, a magyar hadvezetéstől kierőszakolva, az arcvonalakon támadt rések betömésénél, elreteszelésénél vetették be ezen gyengén felszerelt alakulatokat. A keleti hadműveleti területen lévő magyar megszálló erők nagyságát érzékelteti az is, hogy 1943. májustól Ukrajnában már 10, teljes hadi létszámra kiegészített önálló huszárszázad tevékenykedett. A tragikus sorsú 2. hadsereg hadrendjébe 3 hadtestközveden és 9 hadosztályközveden huszárszázad, 18 gyalogezredközvetlen-huszárszakasz, illetve 3 huszárüteg került be. Nehéz és veszteséges frontszolgálatuk alatt sokszor és sokféle, igen gyakran a harcértéküket figyelmen kívül hagyó, irreális feladatot bíztak rájuk. Lovaiktól megfosztva, arcvonalszolgálatra beosztva, 1942 őszétől pedig villámcsoportokká, síalakulatokká átszervezve több ízben vívtak súlyos és veszteségteljes közelharcot a szovjet támadó alakulatokkal. A 2. hadsereg kötelékében szolgált huszárszázadok századtörzsből, négy szakaszból, egy távbeszélő és egy nehézpuskás rajból, lőszerlépcsőből és századvonatból álltak. Személyi állományukat 6 tiszt, 2 tiszthelyettes és 269 huszár alkotta. A századparancsnokok szinte kivétel nélkül az örkénytábori Lovagló- és Haj tó tanárképző Iskola tanári karából kerültek ki. Mellettük ismert és jelentős országgyűlési képviselők, politikusok vagy azok katonafiai is láttak el frontszolgálatot. Imrédy Béla miniszterelnök, tartalékos főhadnagy 1942 augusztusában a 19. huszárszázad parancsnoki teendőit látta el, Gömbös Gyula százados, Gömbös Gyula miniszterelnök idősebbik fia mint a 22. önálló hu-