Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG LOVASSÁGA ÉS TISZTIKARA

szárszázad arcvonalmögötd üsztje halt hősi halált 1943. január 15.-én, Kállay András hadnagy, Kállay Miklós miniszterelnök fia néhány hétig szintén a 22. önálló huszárszázadban szolgált a Don mentén. Az 1943. október l.-jén életbe léptetett új (a lovasság legutolsó) szervezési rendelet megszüntette a hadtestközveden huszárszázadokat, s helyettük, német mintára, a mozgósításkor a gyaloghadosztályok hadrendjébe vont felderítő osztályok alakultak. Hadrendjükbe az árkász-, távbeszélő-, páncéltörő ágyús- és aknavetőszakaszok mellett egy kerékpáros század, egy páncélgépkocsi szakasz és egy felderítő huszárszázad tartozott. A 277 fős és 298 lóval rendelkező felderítő huszárszázad négy szakaszból állt, s a sereglovasság századaihoz hasonlóan a IV. szakasz, a nehézfegyverszakasz volt. A század fegyverzetét 9 golyószóró, 6 géppisztoly, 2-2 géppuska, gránátvető és nehézpuska, 40 pisztoly, valamint 200 karabély alkotta. A gyaloghadosztályok felderítő osztályai kötelékébe vont huszáralakulatok személyi állománya 1944-1945-ben legtöbbször lóról szállva, védőállásokba kényszerítve vívta harcát úgy az 1. hadsereg galíciai, kárpáti hadműveleteiben, mint éppen a dél-erdélyi és a magyarországi honvédő küzdelmek során. Helyőrségeik 1943-ban az alábbi városokban voltak: 6. felderítő osztály: Érsekújvár, 6. felderítő huszárszázad: Komárom 7. felderítő osztály: Sopron, 7. felderítő huszárszázad ugyanott 10. felderítő osztály: Pécs, 10. felderítő huszárszázad ugyanott 13. felderítő osztály: Újvidék, 13. felderítő huszárszázad: Bácstopolya 16. felderítő osztály: Debrecen, 16. felderítő huszárszázad ugyanott - 20. felderítő osztály: Ptimaszombat, 20. felderítő huszárszázad ugyanott - 24. felderítő osztály: Nagyszőlős, 20. felderítő huszárszázad: Kassa 25. felderítő osztály: Kolozsvár, 20. felderítő huszárszázad ugyanott. A gyaloghadosztályok felderítő osztályainak huszárszázadain kívül 1944 novemberében a lovas testőrség tisztjeiből, altisztjeiből és legénységéből a Szent László hadosztály kötelékében is felállításra került egy önálló huszárszázad. A gróf Széchenyi Ernő százados által vezetett „Szent László" önálló huszárszázad 1944. december 28.-án a súlyos Garam-menti harcok során Párkánynánánál teljes állományával önkéntes elhatározásra a szovjet fogságot választotta. A magyar sereglovasság utolsó nagy átszervezése 1942-ben, az 1. lovasdandár harctérről történő hazatérése utáni viszonylag nyugalmasabb időszakban történt meg. Ez az átszervezés az ukrajnai haditapasztalatok alapján történt, s kimunkálásában vitathatatlan érdemeket szerzett Vattay Antal vezérőrnagy, az 1942. október l.-jével hadrendbe állított nyíregyházi 1. honvéd lovashadosztály parancsnoka. A átszervezés során a két lovasdandár megszűnt, az 1. huszárezred feloszlott, s a 2., 3., és 4. huszárezredek alkották az új hadosztály magvát. Az egyeden magyar lovasseregtest kötelékébe a huszárezredeken kívül egy kerékpáros-, egy harckocsi- és egy felderítő zászlóaljat, egy lovas-tüzérosztályt, egy gépvontatású könnyű tüzérosztályt, egy légvédelmi tüzérosztályt, valamint egy gépkocsizó utász és egy lovas-híradó századot is beállított a magyar hadvezetés. A feloszlatott 1. huszárezred I.