Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG LOVASSÁGA ÉS TISZTIKARA

rancsnokság megszervezésével vette kezdetét. Az átszervezések természetesen érintették a lovasságot is. A sereglovasság két lovasdandárjának hadrendjébe ekkor állítottak be dandáronként két kerékpáros zászlóaljat, egy lovas tüzérosztályt, egy gépvontatású közepes tüzérosztályt, egy könnyűharckocsi zászlóaljat, egy gépkocsizó utászszázadot, valamint egy lovas-távbeszélő századot. Szintén 1938-ban az 1. és 2. lovasdandár számot cserélt. A fejlesztés eredményeként a huszárezredek ezredközveden alosztályai jelentősen megerősödtek és szaporodtak: árkászszázad, távbeszélő szakasz, géppuskásszázad, gépvontatású páncéltörő ágyús század, valamint a huszárüteg alkotta azokat. A huszárosztályoknál megszűntek a géppuskás századok, s egységesen három-három lovasszázadot szerveztek, századonként 12 golyószóróval. Egy huszárezred 1456 fős békelétszáma 1941-ben az alábbiak szerint oszlott meg: 66 tiszt, 64 hivatásos altiszt, 66 továbbszolgáló altiszt, 163 sordsztes és 1097 huszár. Az ezred fegyverzetéhez, illetve felszereléséhez 4 ágyú (huszárüteg), 4 páncéltörő ágyú, 14 géppuska, 72 golyószóró, 6 nehézpuska, 8 lőszerkocsi, 9 mozgókonyha, 34 országos jármű (szekér) és 4 kerékpár tartozott. Az ezred lóállománya 1121 darabot tett ki. A honvédség csapatlovasságát a hadtestközveden önálló huszárszázadok alkották, melyeket az 1938. október l.-jével megszüntetett csendőrlovas alosztályok helyett állítottak fel, bár tényleges hadrendbe állításuk csak 1939. január 23.-ával történt meg. Ezután az önálló huszárszázadok az alábbi helyőrségekben szolgáltak: I. önálló huszárszázad: Budapest II. önálló huszárszázad: Komárom III. önálló huszárszázad: Keszthely IV. önálló huszárszázad: Pécs V. önálló huszárszázad: Szentes VI. önálló huszárszázad: Debrecen VII. önálló huszárszázad: Miskolc Ezek a századok magasabb létszámmal, 165 fővel alakultak meg, fegyverzetük viszont a sereglovasság századaihoz képest lényegesen gyengébb volt, csupán 4 golyószóróval rendelkeztek. 128 ló, egy mozgókonyha és 3 országos jármú tartozott még a felszerelésükhöz. Az országgyarapítások, illetve a területi visszacsatolások alatt és után, 1939 és 1941 között az újonnan szervezett VIII. hadtest huszárszázada 1939. január 23.-án Nagykállóban, a IX. hadtesté 1940. november 15.-én Kolozsvárt, míg az 1. önálló hegyi huszárszázad Érsekújváron alakult meg. A VIII. önálló huszárszázad 1939. október l.-ével Kassára, az 1. önálló hegyi huszárszázad pedig 1939. október 1.-én Munkácsra, majd 1940. december 1.-én Nagybányára települt át. Legkésőbb a 2. önálló (székely) hegyi huszárszázadot állították fel, mely a tervezett Csíkszereda helyett 1942. október 1.-én Szilágysomlyón alakult meg. Az idők során a csapatlovasság elhelyezésében is történtek változások, a III. önálló huszárszázad 1939. október l.Jével Keszthelyről Sopronba, az V. önálló huszárszázad 1941. október L-jén Szentesről Bácstopolyára, a VII. önálló huszárszázad pedig 1940. december 1.-én Miskolcról Rimaszombatra települt át.