Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG LOVASSÁGA ÉS TISZTIKARA

Sopronban, a 3/II. huszárosztály pedig Tolnán kezdte meg tevékenységét. 1932. október 1.-én a pápai 2/1. huszárosztály és a tolnai 3/II. huszárosztály számot cseréltek, s az újra számozott tolnai huszáralakulat előbb Komáromba, majd 1935. május 1.-én Szentesre települt át. A vegyesdandár-közveden huszárszázadok a honvédség csapadovasságát alkották, s 1928. október 1. és 1938. október 1. között egyben a huszárosztályok másik karabélyos századát képezték. Az antant ellenőrzés és a trianoni békediktátum megkötései miatt ezen időszakban, fedőnéven, mint "csendőrlovas alosztályok" szerepeltek a hadrendben és - névlegesen - a belügyminisztérium állományába tartoztak, de mind a tisztikaruk, mind pedig a legénységük gyakorlatilag a huszárosztályok állomáshelyén szolgált. A csapatlovasság elhelyezése az 1920-1938 között az alábbi volt: 1. vegyesdandár huszárszázad (csendőrlovas alosztály): 1927-ben Cegléd, 1930-ban Komárom, 1932-ben Budapest, 1935-ben Cegléd, beosztva 2/II. huszárosztályhoz. 2. vegyesdandár huszárszázad (csendőrlovas alosztály): 1927-ben Székesfehérvár majd Pápa, 1935-ben Szentes, beosztva a 2/1. huszárosztályhoz. 3. vegyesdandár huszárszázad (csendőrlovas alosztály): 1927-ben Keszthely, 1930-ban Sopron, 1935-ben Sopron, beosztva a 3/1. huszárosztályhoz. 4. vegyesdandár huszárszázad (csendőrlovas alosztály): 1927-ben Pécs, 1930-ban Tolna, 1935-ben Pápa, beosztva a 3/II. huszárosztályhoz. 5. vegyesdandár huszárszázad (csendőrlovas alosztály): 1927-ben Szeged, 1930-ban Kecskemét, 1935-ben Kecskemét, beosztva az l/II. huszárosztályhoz. 6. vegyesdandár huszárszázad (csendőrlovas alosztály): 1927-ben Debrecen, 1930-ban Nyíregyháza, beosztva a 4/1. huszárosztályhoz. 7. vegyesdandár huszárszázad (csendőrlovas alosztály): 1927-ben Miskolc, 1930-ban Nyíregyháza, beosztva a 4/II. huszárosztályhoz. Eredetileg és hivatalosan a csendőrlovas alosztályok állomáshelyéül a következő helyőrségeket jelölték ki: Budapest (1930-ban Cegléd), Komárom (1930-ban Székesfehérvár), Keszthely, Pécs (1930-ban Nagyatád), Szeged (1934-től Szentes), Debrecen és Miskolc. A huszárezredek békelétszámát 1928-tól 48 dszt és 658 huszár, ezen belül a csendőrlovas alosztályokét pedig 5 tiszt és 95 huszár jelentette. A Magyar Királyi Honvédség azon huszártisztjei, akik még az OsztrákMagyar Monarchia volt honvéd és közös huszárezredeiben kezdték meg tényleges katonai szolgálatukat, javarészt a bécsújhelyi Katonai Akadémián, a morvafehértemplomi lovassági hadapródiskolában, illetve a budapesti Ludovika Akadémián végeztek. A fiatalabb dsztek, az I. világháború után megmaradt egyedüli dsztképző intézményéből, a Ludovika Akadémiáról kerültek ki. A lexikonban szereplő 596 hivatásos huszártiszt döntő többségét, 374 főt a két világháború között a Ludovika Akadémián avatták hivatásos huszártisztté. 54-en végeztek korábban a bécsújhelyi Katonai Akadémián, 15-en valamilyen más tisztképző tanintézetben, elsősorban a morvafehér-