Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

Az 1. lovashadosztály harcai 1944-45-ben A magyar királyi 1. honvéd gyorshadtest 194l-es ukrajnai hadjáratának tapasztalatai bebizonyították, hogy a modern háborúban az eltérő menetsebességű, teljesítményű lovas és gépesített alakulatok egy seregtesten belül nem alkalmazhatók. Ennek tanulságait levonva, az 1942. október l-jén életbe léptetett új hadrendben már külön szerepelt a páncélos és a lovas fegyvernem. 1942. október l-jével alakult meg Nyíregyházán a magyar királyi honvédség egyetlen magyar lovas seregtestje, az 1. honvéd lovashadosztály parancsnoksága, élén v. Vattay Antal

1 vezérőrnaggyal, aki ettől az időponttól kezdve ellátta a lovassági felügyelői feladatot is. Az ő elképzelései szerint indult meg azután a hadosztály megszervezése, az egyes alosztályok kiképzése, majd összekovácsolása. Az addig szerzett haditapasztalatok nyilvánvalóvá tették, hogy elsősorban a tűzerőt kell fokozni, s azt a huszárosztályokhoz csoportosítani, valamint harckocsi és légvédelmi támogatást kell biztosítani és a vonatalakulatoknál

2 a motorizált részlegek számát növelni kell. 1 Vattay Antal, vitéz (Sopron, 1891. aug. 13. - Budapest, 1966. nov. 2.) A bécsújhelyi katonai akadémián avatták hadnaggyá 1912. aug. 18-án, majd a nyíregyházi cs. és kir. 14. huszárezredéhez vezényelték, melynek kötelékében harcolta végig az I. világháborút. 1940. dec. végén nevezték ki a nyíregyházi 1. lovasdandár parancsnokává, 1941. máj. 1-jén vezérőrnaggyá léptették elő. Az 1. lovasdandárral vett részt 1941-ben az ukrajnai hadműveletekben. 1942. okt. 1-jétől a lovashadosztály parancsnoka, 1943. máj. 1-jétől altábornagy. A lovashadosztállyal vonult el 1944. jún. közepén a hadműveleti területre, 1944. júl-aug-ban rövid ideig a II. tartalékhadtest parancsnoka. 1944. aug. 17. és okt. 16. között a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke, egyben főhadsegéd. Német, nyilas és amerikai fogság után 1946. jún. 16-án tért haza. 1951-ben koholt vádak alapján 10 évi börtönre ítélték, rehabilitálása 2001. jún. 25-én történt meg. 2 V^nat: személy- és anyagszállításra, oszlopokba foglalt fogatolt, vagy géperőhajtású eszközök a hozzájuk tartozó személyzettel. A magyar királyi honvédségben századszintig lemenőleg minden alakulat hadrendjében megtalálható volt, s ütközet-, eleségés málhavonat részekből állt. Az ütközetvonat a harchoz és a közvetlen utána szükséges anyagokat szállította, a lőszert és a mozgókonyhát, az eleségvonat a naponta elhasznált élelmiszert pótolta, a málhavonat pedig az a rész, melyre csak a menetcél elérése után volt szükség, melyet néhány napig nélkülözni is lehetett (tiszti poggyász, ruházati és egészségügyi tartalék, irodafelszerelés stb.) 7