Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

A lovashadosztály alakulatait a hadrendben előírt fegyverekkel már 1943 elején ellátták, s az év nyarán megtartották az első összekovácsolási gyakorlatokat is. 1944-re a hadosztály alakulatai "a sapkarózsától a patkószegig" mindennel ellátva és felszerelve az alábbi helyőrségekben folytatták a kiképzést: - A hadosztály parancsnoksága Nyíregyházán. - 2. huszárezred parancsnoksága és a 2/II. huszárosztály Szabadkán, a 2/1. huszárosztály Szentesen. - 3. huszárezred parancsnoksága és a 3/1. huszárosztály Nagyváradon (a 3/3. lovasszázad Nagyszalontán), a 3/II. huszárosztály Munkácson. - 4. huszárezred teljes egészében Nyíregyházán. - 15. kerékpáros zászlóalj Kiskunhalason. - 1. lovas-harckocsi zászlóalj Zentán. - 3. felderítő zászlóalj Szilágysomlyón. - 1. lovas-tüzérosztály Nagyváradon. - 3. gépvontatású könnyű tüzérosztály Nyírbátorban. - 55. légvédelmi tüzérosztály Szegeden. - 4. gépkocsizó utászszázad és hadihíd oszlop Zentán. - 1. lovas-híradó század Nyíregyházán. - A hadosztály vonat parancsnoksága Szabadkán

3

. A mozgósítás után a három huszárezred ezredközvetlen huszárütegeiből megalakult a 2. lovas-tüzérosztály ugyancsak Nagyváradon. A hadosztály hadilétszáma: 604 tiszt, 16.292 fő legénység és 11.057 ló volt. 1.140 gépjármüvei rendelkezett, ebből 120 harckocsival, illetve páncélgépkocsival. Szintén a mozgósításkor került alárendeltségébe a miskolci VII/1. gépkocsizó közepes tarackos üteg és a kiskunhalasi 15. motorkerékpáros század. Hazánk német megszállása, 1944. március 19. után, a német hadvezetés szinte azonnal kérte Horthy Miklós kormányzótól a lovashadosztály mozgósítását és a frontra küldését. A magyar politikai és katonai vezetés viszont semmiképpen sem akarta ezt a hazai viszonyokhoz mérten korszeHadtörténelmi Levéltár: Honvédelmi Minisztérium 43.000./eln. l/a. 1943. A magyar királyi honvédség békehadrendje. 8