Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

Ezek a napok is olyan eseménytelenek voltak, mint a mozgósítás Szen­tesen. A napló sem igen jegyez fel egyebet, mint szállásszemléket, vagy kisebb erdőrészek átfésülését, partizántalanítását. Nevezetesebb nap csak június 22-e (helyesen jún. 21. - B.J.), mikor is Makay István vezérőrnagy, a hadosztály lovasparancsnoka, gépkocsijával partizán aknára futott és hősi halált halt. Makay vezérőrnagy halálával szükségszerűen sorozatos tiszti személyi változások állottak elő: lovasparancsnok: Schell Zoltán ezredes, 2. huszárezred parancsnok: v. Németh Lajos alezredes és az I. osztály parancsnoka én lettem. Segédtisztem Foltényi Gábor hadnagy maradt, mert Bolza főhadnagyot szintén a hadosztály parancsnokságára helyez­ték át. Június végén megindult orosz offenzíva Bobrujszknál áttörte a német arcvonalat és ezzel megkezdődött a 2. német hadsereg visszavonulása. A visszavonulás fedezésére több német gyorsan mozgó seregtestet vetet­tek be a Pripjet vidékétől északra. Ezzel kapcsolatban hadosztályunkat is Bostynon át Baranovicsi irányába tolták el és az I. német lovashadtest kötelékébe osztották. Június 27-én, ezredünk kilépett a hadosztály kötelékéből és önálló al­kalmaztatásként azt a feladatot kapta, hogy Lachván, Mikasewiczén át, meneteljen Leninóba és vegye fel az összeköttetést a bobrujszki áttörés következtében Starabina - Morotsch területre szorult német hadosztállyal, továbbá, biztosítsa egy német utászezred útépítő munkálatait Mikasewicze és Morotsch között. A kötelékeitől elvágott hadosztály ugyanis mozdulat­lanságra volt ítélve a járhatatlan terep miatt. Ezredünk a menet alatt, Mikasewicze és Lenino között aknarobbaná­sok következtében több halottat és sebesültet vesztett. Feladatát azonban mégis sikeresen megoldotta. Ezután - utazó jellegű menetekben - Pinszktől északra lévő területre tolódott el. Ezek alatt a menetek alatt jött divatba ­főleg nálam - a lólopás, a lakosság lovainak az elkötése. Ezt a kétségtele­nül hadijogba ütköző cselekményt nemcsak nem kifogásoltam, hanem szorgalmaztam is, mivel a menetoszloptól lemaradni - a partizánveszély m'3tí - lehetetlen volt. Aztán az egész partizán harceljárás is hadijogba ütközött! így rövidesen az ütközetvonatok és a nehézfegyverszázad jár­művei négyes, majd hatosfogatúak lettek és a huszárok értettek ahhoz is, hogy "zabrált" háziszőttes kendervásznakból miként lehet szügyszerszá­mokat készíteni. A fogatokban a nyeregtöréstől ideiglenesen használha­tatlan lovak cserélték egymást a kocsilovakkal és így a huszárok lovasítá­sa folyamatosan biztosítva maradt. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom