Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)
Lázár Sándor naplója
az osztálynál, és jelentem, hogy szerencsésen megérkeztem. Pista bácsi veszi a kagylót, örül, hogy ott vagyok, és közli, hogy vaklárma volt az egész. Nálam aránylag elég nyugodt a vonal, lövöldöznek itt-ott, mikor egyszerre csak a hátunk mögött megszólal a lovas tüzérosztály 12 és a gépvontatású Göring üteg 5 lövege, és olyan tüzet zúdít egy rövid félóra alatt az orosz nyaka közé, hogy egész csöndes lesz az egész front. Egyszer csak a sötétből kibukkan egy alak, és ki vagy? kérdésemre Steiner 105 zászlós választ kapom. Egy tüzér felderítő. Itt csavarog már egy órája, végül ide jutott, de a cikk-cakkos menet miatt elfogyott a drótja, úgy hogy nem tudta idáig kiépíteni a vezetéket. Kissé nagyképű a fiú, és kér, hogy mutassam meg neki az oroszt. Én kiviszem a drótig, és ott mutogatok neki. Nagy legény a fiú, amíg meg nem kérdi, hogy hol van az én vonalam. Mikor hátrafelé mutatom neki, mert hiszen előtte voltunk, kissé alábbhagy a hősi hangulata és elcsendesedik. Visszamegyünk és lefekszünk. Ma reggel jelentik, hogy Kiss Imrénél egy járőr vállalkozást próbált, de 6 halott visszahagyásával elmenekült a tűzrajtaütésünkre. 5-kor kelek fel, és nekiállunk egy tágasabb bunkert építeni, mert a régi olyan kicsi, hogy csak éppen fér el az ember benne. Közben lejárom a vonalat, mire visszakerülök kész a mosdóvíz, én lenge magyarig levetkőzve átadom magam a mosakodás és borotválkozás kéjes érzésének. Majd ebéd, utána lefekszem és pótolom az éjszaka elmulasztottakat. 5-kor keltenek fel azzal, hogy az osztály keres telefonon. Hárshegyi Fricivel 106 beszélek, mikor egyszer csak beleszól a telefonba Fritz, a páncélos barátom. Nagyon megörülünk egymásnak, rögtön kérdezte, hogy hol vagyok, és hogy meglátogat, meg hogy ad három géppuskát, és küld két harckocsit. Ekkor megszakadt a diskurzus, de biztosra veszem, hogy éjjel megjelenik. Egész nap csönd volt, de most úgy látszik felébredtek az urak, mert nagyon lövöldöznek. Főképpen az osztályt gyilkolja egy üteg. A miénk nagyon hallgat. Aggaszt, hogy nagyon kevés a lőszer, de talán megjön a pótlás idejében. Már küldtem érte. VIII. 24. Ossow A tegnapi estét nem kívánom még egyszer. Fél tízkor jelentik, hogy a bal szárny előtt az orosz nagyon mozgolódik, és kérnek lőszert, mert a karabélyhoz már csak 10-15, golyószóróhoz 1-2 tár és géppuskához 3 heveder van. A lőszerem pedig nem jött meg. Itt ültünk Bartal Ferivel és számoltuk a perceket. Közben egy orosz mesterlövész kinézett célul, és következetesen a mi fedezékünket lőtte. Már a tüzérünk is lő, ami orosz előszivárgást jelent, lőszer még mindig Steiner zászlósról nincs adatunk. 106 Hárshegyi Frigyes (Budapest, 1917. okt. 1. tartalékos zászlós. Tényleges katonai szolgálatra előléptetése után rendkívüli fegyvergyakorlatra huszárosztály parancsnokának segédtisztje volt. - Budapest, 1988. aug. 30.) 1943. okt. I-jétől 1941. okt. l-jén vonult be a 4. huszárezredhez, az ezrednél visszatartották. 1944-ben a 4/11.
