Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)

Lázár Sándor naplója

Szemle után Solymossy Marcival megbeszéltük a közös ebédet részletesen: rántott disznószelet zöldbab és uborka saláta, palacsinta, kompót. Most megcsinálják, remélem még lesz idő meg is enni. Éppen most futott be a vonattól három kocsim, úgy hogy most szakaszonként lesz két szekér, lesz egy vételező kocsi, nekem és Kiss Imrének egy-egy sarzsi (tiszti - B. J.) kocsija. Kezdünk tollasodni. Ha konyhánk is lenne, semmi baj nem volna. Most írjuk a kitüntetési beadványokat és várjuk a fejleményeket. Fél 11. VII. 27. Tegnap 1 órakor volt a fejedelmi ebéd, utána nagyot aludtunk. 1/2 4-kor fölkeltenek, hogy Pista bácsi hivat. Átmegyek, csak a létszám után érdeklődnek, utána elbeszélgetünk. Legényeim felfedeznek egy főző kondért, amit el akarnak hozni, de a német nem nagyon adja. Már majdnem ölre mennek, mikor Móré szakaszvezető elszalad értem, én odamegyek, lehordom a németeket a sárga földig, még a főhadnagyukkal is értekezem, neki is megmondom a magamét, mire ő mentegetőzik, hogy ez német ellátó körlet és itt nem lehet zabrálni. Erre pláne dühös leszek, és erősen becsületen sértem az egész német szervezést, majd az üst minden további nélkül rendelkezésemre állt. Piszkos banda! Nekik mindent lehet, nekünk semmit? Szerencsére tudom, hogyan kell velük beszélni, és hála a folytonos kapcsolatunknak és Spanyeknak, szókincsem elég bő, és olyan folyékonyan beszélek, hogy csuda. Az üstöt fölszereljük a nehézpuska taligára, így van már konyhám is. Beosztom a szakácsot, a vételező tisztest, a szajré főnököt, az mindjárt beszerez egy disznót, amiből ma már jóízű ebédet eszik a század. Este közös vacsora a tisztikarral, van egy haditudósítónk, aki szép cikket ír Gadány Laciról, indulási parancsot is kapunk, de ezt szerencsére lefújják, úgy hogy sátramban alszom. Éjjel állítólag úgy bombáztak, hogy a falu remegett bele, de én nem hallottam semmit. Reggel 4-kor Solymossy Marci előadást tartott a századok páncélrombolóinak a Panzerfaust használatáról, be is mutatta a működését, ezután Marjay Valit

93 meghívtam reggelire, majd lefeküdtem. 1/2 10-kor auf (Föl! B. J.), fegyvervizsga, levélírás, borotválkozás, majd ebéd, most pedig parancsot kapok, hogy úgy készüljek, hogy rövid parancsra hátra. Nem is árt, mert az orosz nagyon nyomja előttünk a sógort. Különben az orosz közeledtére felállt egy lengyel szabad csapat, amelyet az angolok fegyvereznek fel, de tőlünk is kapnak fegyvert. Tulajdonképpen partizánok, akik eddig a németek ellen harcoltak, olyannyira, hogy a múltkor megállították az egyik " Solymossy Márton, vitéz, nemes (Zágráb, 1918. szept. 2. -) 1942. ápr. l-jétől főhadnagy (Ludovika Akadémia, 1939). 1943. okt. l-jétől szolgált a 4. huszárezredeben a 4/II. huszárosztály rohamszakaszának parancsnokaként. Súlyosan megsebesült 1944. aug. 27-én Varsó mellett. 93 Marjay Valér, vitéz (Újverbász, 1920. jún. 22. -) hadnagy (Ludovika Akadémia, 1942), 1944 novtől főhadnagy, a 4/5. lovasszázad arcvonalmögötti tisztje, majd a magyarországi hadszíntéren előbb a 4/2., majd a 4/3. lovasszázad parancsnoka. 1945. márc. 29-étöl 1955. nov. végéig szovjet hadifogságban volt.