Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)
Lázár Sándor naplója
lító hamurakást, mert abban a házban rajta kívül csak Cseh Konrád törzsőrmester és Zaj ti 60 őrmester aludt, azok pedig kinn vannak. Konrád így meséli el az esetet: „Arra ébredtünk, hogy gép zúg felettünk, én még fel tudtam húzni a nadrágomat, amikor rettenetes csattanás, a ház egy pillanat alatt lángokban áll, fele megrogyik, fojtó füst, nem látunk semmit, egymást sem. Tudnak mozogni?, kiáltottam a főhadnagy úréknak. Tudunk, válaszoltak mind a ketten. Jöjjenek utánam, megkeresem az ajtót. Hasoncsúszva jutottam a falig, a mellett tapogatózva megtaláltam az ajtót, kirohantam, mögöttem Zajti, a főhadnagy úr nem jött, hiába szólítottuk." Szegény Sándor bácsi már nem érte el az ajtót, valószínűleg egy gerenda leütötte, és nem tudott többé felállni. Lajoska szerencsésebb volt. Ö arra ébredt, hogy a ház égve a nyakába szakad. Szerencsére nem az ajtó, hanem a tető felé menekült, sikerült a zsúpot áttörni és leugrani a földre. Abból a házból csak hárman jöttek ki. Végeredményben az összes veszteség kb. 20 halott, 30 sebesült, 50-55 ló, a 2. század összes szekere, anyagja, konyhája, löszere. És mindezt csinálta négy ötvenkilós bomba. A fő baj az volt, hogy ezek a faházak összedűltek, és az emberek nem tudtak idejében kijönni. Nem is alszunk ezután házakban. 7-kor indult az osztály, én mint irányító lemaradtam, és hosszas veszekedés után sikerült az osztály vonatját is elindítani, előreügettem a szakaszomig, onnan azután Sallay 61 alezredes úrhoz, jelentettem a parancs végrehajtását, és vele meneteltem, gyalog persze, vagy 15 km. Rettenetes homokúton 1/2 1-kor elértük új szállásunkat, ahol fák alá gyorsan elrejtettem a szakaszt, jó széjjel baj esetére, és várjuk a jószerencsét. Holnap hajtjuk a rigókat. 6 lovam menetképtelen, illetve nem nyergelhető, de így is 53 fő a szakasz. VI. 30. Borowce. Tegnap előtt 7-kor indulva aránylag könnyű, 25 km-es menet után érünk Sielici nevű kis faluba, ahol beszállásoltunk és gyorsan lefekszünk. Estig alszik a társaság, este kapjuk a parancsot a másnapi rigóvadászatra (partizánvadászatra - B. J.). Számoljon 6 napig tartó alkalmazással, hideg étkezést vételezzen fel, számoljon erős és szívósan védekező partizánokkal stb. 28-án reggel 6-kor indulunk. Én megyek elől. Kb. 7 óra után állj, vissza, bevonulni, lenyergelni, további parancsig várni. Mi van? Nem tudunk semmit. Mindenesetre lefekszünk és alszunk. Már aki tud. Én nem, mert azon töröm a fejemet, hogyan tudnám a talyigámat úgy fogatolni, hogy jöjjön is és a ló ki ne dűljön. Szerencsére kapok a századtörzstől egy feltört lovat, amelyik kiválóan húz, úgy hogy a probléma többé kevésbé megoldódik. Nyergelési parancs jön 3/4 2-re és 3-kor 6,1 Cseh Konrád törzsőrmester a 4/2. lovasszázad szolgálatvezetője, Zajti István őrmester pedig a század patkolómestere volt. 61 Sallay Bertalan (Tápiógyörgye, 1900. febr. 12. - Eger, 1975. nov. 8.), 1942. aug. 20-álól alezredes (Ludovika Akadéma, 1922.). 1942. aug. 30-ától a marosvásárhelyi Csaba királyfi Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola huszárszázadának parancsnoka volt, majd 1944. jan. l-jétöl a 4/1. huszárosztály parancsnoka az 1944. júl. 7-iki sebesüléséig.
