Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)

Magyar huszárok a keleti fronton 1944 nyarán

Varsó térségébe elsőként a 4/11. huszárosztály és a 4. huszárüteg indult a plöhneni vasútállomásról, majd augusztus 27-én a lovas részek is útra keltek. A seregtest az új védőállásokat augusztus 21-én vette át, a hadosztály-parancsnokság Zielonkán települt. Ezekben a napokban az alosztályok a leghevesebb támadásoknak voltak kitéve. Az erős szovjet páncéloskötelékek sokszor mélyen az állások közé is betörtek, de a huszárok bravúros ellentámadásokkal mindig visszaállították az eredeti főellenállási vonalat, visszafoglalták a korábbi védöállásokat. A 4/II. huszárosztály első védőállása Wolominnál és Ossownál volt (Varsótól és Zielonkától északkeletre). Ezekben a napokban utazott haza Vattay Antal altábornagy Budapestre, ahol a Kormányzó Katonai Irodájának főnöki tisztségét és a főhadsegédi teendőket vette át. Utóda a II. tartalékhadtest élén Lengyel Béla

26 vezérőrnagy lett. Eddig, augusztus 26-áig tart Lázár Sándor naplója. Másnap egy ellenséges roham visszavetésekor a fején könnyebben megsebesült, harmadnap pedig hősi halált halt. A teljesség kedvéért, röviden tekintsük át még a huszárok Varsó környéki harcait az október eleji hazaszállításukig. 1944. augusztus 28-án a 4. huszárezredet kivonták az arcvonalból és egy napi pihenőre Kobylkába szállásoltatták el, majd 30-ától ismét védőállásba vonult Zielonkán. Itt már annyira érezhető volt az alosztályok leharcolt állapota, hogy összefüggő védelmi vonalat nem tudott az ezred felvenni, hanem csak támpontszerüen szállta meg a kiutalt védőállást, s a támpontok között járőrözéssel biztosította az összeköttetést. Az ezred a „zielonkai kaput", a dombokon vágott, a Varsóból jövő, északkelet felé tartó vasútvonal számára készített átjáró két oldalát őrizte. 1944. szeptember 3-ától Gille altábornagy fokozatosan hátrább és hátrább vonta a Varsó előtti vonalait a már előkészített három védőállásba. Szeptember 16-án egy sikeres orosz támadás a harmadik vonalat is áttörte, ekkor azonban a lovashadosztály, valamint a német 3. (Totenkopf) SS és a német 19. páncéloshadosztály erélyes és bátor ellentámadása megmentette a veszélyes helyzetet."

7 1944. szeptember 12-én a 4. huszárezred új védőállásba, Markyba vonult vissza, a itt is maradt szeptember 14-éig. Ezt követően kivonták a védöállásból Lengyel Béla (Szarvas, 1897. ápr. 19. - Graz, 1988. dec. 20.) vezérőrnagy, 1944. szept. l-jétől altábornagy. Korábban a 16. gyaloghadosztály, majd a II. tartalékhadtest parancsnoka. Ezt a beosztást 1944. szept. 22-éig, hazarendeléséig látta el, majd 1944 őszén a VIII. hadtest parancsnoka volt. A közismerten lengyelbarát tábornok mindvégig támogatta a varsói felkelőket élelemmel, egészségügyi felszereléssel, sőt hadtestén keresztül tartották a felkelők az első időkben a kapcsolatot a külvilággal. 27 Német napijelentések: 11. köt. (1944. szept. 16.) 41. IS