Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)

Magyar huszárok a keleti fronton 1944 nyarán

és Visztula mögé irányították. A folyón a Henrikow-Tarchomin melletti hadihí­don keltek át az alosztályok még aznap éjszaka, s szeptember 15-én hajnalban ér­keztek Wolka-Wenglowába. Innen az ezred Krosnán át a Bielyn majorba vonult, mely Varsótól nyugatra kb. 30 km-re van. Itt várták meg a berakodási parancsot. Ezekben az állásokban a lovashadosztály utolsó ütközetnapjáig, 1944. szeptember 19-éig tartott ki a szovjet 28. hadsereg csapataival szemben. A korábban, 1944. augusztus 20-án megindult a szovjet hadsereg Iasi­Kisinyovi hadművelete következményeként Románia augusztus 23-án kilépett a háborúból és megnyitotta vonalait a Malinovszkij 28 marsall parancsnoksága alatt álló 2. Ukrán Front csapatai előtt. A szovjet csapatok akadálytalanul vonulhattak a Déli-Kárpátok átjárói felé. Miután most már az ország területe került ve­szélybe, a honvéd vezérkar főnöke elrendelte az itthoni pótalakulatok mozgósítá­sát, valamint kérte a megszálló magyar II. tartalékhadtest alakulatainak - közöt­tük a lovashadosztálynak - a hazaszállítását is. A lovashadosztály már 1944. szeptember 14-én megkapta az intézkedést a végleges kivonásra és hazaszállításra. Szeptember 19-étől a seregtest alakulatait fokozatosan kivonták a vonalakból és Milovanek (Varsótól 20 km-re délnyu­gatra) területén gyülekeztették, majd a berakodó állomásra, Grodziskra irányí­tották. A 4. huszárezredhez szeptember 19-én érkeztek meg a vezetéklovak. Szeptember 21-én újra átszervezték a 4. huszárezredet, az ezredtörzs, a 4/II. huszárosztály, a 4/1. huszárosztály egy százada lovas, a többi gyalogos alakulat­ként szerveződött. 1944. szeptember 23-án az ezredparancsnokság, ezredközvet­len alakulatok és a 4/1. huszárosztály, másnap pedig a 4/11. huszárosztály indult haza. A szállítmányok Szenénél lépték át a magyar határt, majd Komárom ­Kisbér - Dunaföldvár - Solt - Kunszentmiklós - Nagykőrös útvonalon haladtak és szeptember 28-29-én rakodtak ki Nagykörösön. A lovashadosztály Varsó környéki helytállásáról, hősies harcairól mind a magyar, mind a német hadijelentések, parancsok is megemlékeztek. 1944. szep­tember 8-án Ibrányi Mihály vezérőrnagy parancsban dicsérte meg csapatait: „Augusztus 25-én az ellenség erős tüzérségi előkészítés után támadást intézett Makay Attila ezredes, a 4. huszárezred-parancsnok csoportja ellen... Büszke ke­gyelettel gondolunk vissza e harcokban elesett bajtársainkra, közöttük Kemény­Beke Pál" századosra, Meczner Tibor" hadnagyra, Pinezich Jenő" főhadnagyra Malinovszkij, Rodion Jakovlevics (Odessza, 1898. nov. 23. - Moszkva, 1967. márc. 31.) marsall, 1944 máj-ától 1945. júl-áig a II. Ukrán Front parancsnoka volt.. Kemény-Beke Pál (Esztergom, 1911. jan. 2. - Rembertow, 1944. aug. 25.) 1941. nov. l-jétöl százados (Ludovika Akadémia, 1933.) 1943. júl. l-jétöl a 4/2. lovasszázad parancsnoka. Hősi halált halt. 30 Meczner-Barthos Tivadar, nemes deteki és tengerfalvi (Makkoshotyka, 1921. jan. 21. - Rembertow, 1944. aug. 25.) hadnagy, (Ludowika Akadémia, 1942), a 4/1. nehézfegyver század I. géppuskás sza­kasz-parancsnoka. Hősi halált halt. 31 Dr. Pinezich Jenő (Sopron, 1910. dec. 20. - Rembertow, 1944. aug. 25.) tartalékos főhadnagy, a 3/6. lovasszázad arcvonalmögötti tisztje. Hősi halált halt Varsó mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom