Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Hermann Róbert: A 10. honvédzászlóalj története

kaja következtében azonban a VII. hadtest csak 14-én érte el Tokajt, 15-én kelhetett át a Tiszán, s indulhatott meg Miskolc felé. A Kmety-hadosztály 16-án Szerencsen, 17-én Gesztelyen, 18-án Csabán és Görömbölyön, 19-én Felső- és Alsóábrányban, 20-án Mezőkövesden, 21-én Besenyőn, 23-24-én Kerecsenden és Makiáron, 25-28-án Deménden, Szalőkon és Egerben, 29-én Verpeléten és Kápolnán, 30-án Halmajon, Visontán és Sáron foglalt állást. Március 31-én Gyöngyösre kellett vonulnia. Április l-jén a hadosztály Gyöngyösön maradt, s egy mindhárom fegyvernemből álló dandárt küldött Patára, hogy a Szurdokpüspökiből Szécsény felé vezető utat megfigyelés alatt tartsa.

70 Április l-jén Görgei átszervezte a Kmety-hadosztályt: a Gergely vezette dandárba a 10. és a 23. zászlóaljon kívül a szegedi 33. zászlóalj (amelyet szintén 1848 decemberében vezényeltek fel a Délvidélről) és a Traub főhadnagy vezette 3- hatfontos gyalogüteg került. Április 1-én Gyöngyösön a zászlóalj viszontlátta volt parancsnokát, az immár alezredes és dandárparancsnok Leiningent. Egyikük kiugrott a sorból, megcsókolta Leiningen kezét, s így szólt: „Élek még uram, a golyók megkíméltek, hogy mégegyszer láthassam ". A század lábhoz tette fegyverét, Leiningen köré csoportosult, s örömmel üdvözölte. Leiningen ismét érezhette Damjanich szavainak igazságát: „Alig tudsz magyarul beszélni, és mégis, ha csak egypár szót szólsz legényeidhez, nevet a szemük örömükben, még ha nem értik is a mondókát".

11 A VII. hadtest másik két hadosztályát az időközben fővezérré kinevezett Görgei április l-jén Hortra irányította. Április 2-án ezek vívták meg Schlik hadtestével a hatvani ütközetet, Kmety azonban továbbra is Pata környékén maradt. Április 3-án a Kmety-hadosztály csapatai Csecsén, Jobbágyiban, Szurdokpüspökiben, a Szurdok-csárdánál, Apcon, Ecseden és Patán állomásoztak.

72 Április 4-én a hadosztály Ecsedre vonult, 5-én egyetlen zászlóalj kivételével Hatvanba vonult.

73 5-én Görgei a VII. hadtestet Aszódra, a Galga vonalára rendelte előre. Gáspár András vezérőrnagy, a hadtest újdonsült parancsnoka április 6-án délután fél négykor Aszódról jelentette, hogy az aznap éjjel vett parancs folytán délután 3 órakor anélkül, hogy ellenségbe ütközött volna, megszállta Aszódot és Bagót, a Kmety-hadosztály pedig néhány ágyúlövéssel kiűzte Hévízgyörkről az ellenséges utóvédet. A csapatok Aszódon és Bagón táboroznak, Hatvanban hátrahagyta a Weissel-hadoszlopot két löveggel.

74 Ezen a napon zajlott le az isaszegi csata a magyar és cs. kir. főerők között. Kmety állítólag egészen a besnyői kolostorig nyomult előre csapataival, köztük a 10. zászlóaljjal. A kolostort a cs. kir. csapatok tartották megszállva. Kmety leadott néhány ágyúlövést, sőt, rohamra is indította a 10. és 23. zászlóaljat, s abban reménykedett, hogy Gáspár is megmozdul. Mivel azonban Gáspár utasítása csak a Galga-vonal megszállására szólt, mire Kmety visszavonulót doboltatott. Hiába könyörgött Poeltenberg és a többi tiszt is, Gáspár az ágyúdörgés ellenére sem volt hajlandó megindul7,

» OL. Görgey-lt. Hadparancs-jkv. No. 416., 420-422., 424., 426., 429., 433-, 437., 450., 454., 457., 459. _l LEININGEN naplója : 133. o. 11 HL. 1848-49. 20/132. 73 HL. 1848-49. 20/100a., 20/304 .a. 7/1 HL. 1848-49. 20/349., Magyar fordításban közli A Leidunai hadtest: 165-166. o.