Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Hermann Róbert: A 10. honvédzászlóalj története
ni Gödöllő felé. így aztán a Windisch-Grátz vezette I. és III. cs. kir. hadtest megtépázva, de zavartalanul vonulhatott vissza Pest előterébe. 75 Április 7-én Gödöllőn a magyar hadvezetés kidolgozta a hadjárat második szakaszának tervét. Ennek lényege az volt, hogy a főváros előtt hátrahagyják Aulich Lajos II. hadtestét és Asbóth Lajos alezredes 12. hadosztályát. Ehhez az erőhöz észak felől a VII. hadtest Kmety-hadosztálya csatlakozik, amely fedezi az I. és III. hadtest, illetve a VII. hadtest két hadosztálya elvonulását. Ennek Vácott kell állást foglalnia, s a Duna vonalát kell megfigyelés alatt tartania, illetve szükség esetén a II. hadtestet és a 12. hadosztályt segítenie. 76 Az I. és III. hadtest beveszi Vácot, majd a VII. hadtest két hadosztályával a Garamhoz vonul. A II. hadtest és a 12. hadosztály feladata ezután az, hogy tüntető támadások révén elhitessék: a magyar főerők továbbra is Pest előtt állnak. Közben a magyar főerők átkelnek a Garamon, majd észak felől felmentik Komáromot. Ezt követően átkelnek a Duna jobb partjára, s dél felől is felszámolják az ostromzárat. Ezután az ellenség vagy kiüríti a fővárost, s visszavonul Bécs felé, vagy annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a magyar fősereg bekeríti a főváros környékén. Április 10-én Rákospalotánál a es. kir. III. és a magyar VII. hadtest vívott rövid ágyúharcot, amelyben főleg Kmety csapatai vettek részt. 77 12-én a VII. hadtest elérte Vácot, amelyet 14-én a Kossuth- (volt Gáspár-) és a Poeltenberg hadosztály elhagyott, s Kmety maradt ott csapataival. Ezt követően a hadosztály hetekig nem keililt harcba, noha állandó készültségben volt az ellenséges felderítő akciók miatt. Április 27-én Görgei utasította Kmetyt, hogy csapataival vonuljon Esztergomba. Ekkor a magyar csapatok már felszabadítoták Komáromot, s a cs. kir. fősereg kiürítette a fővárost, a budai vár kivételével. Görgei eredeti terve az volt, hogy üldözi az ellenséget, de ehhez szüksége lett volna Kmety hadosztályára is. Később azonban feladta tervét, s április 30-án a Kmety-hadosztályt is Dorogon át Buda felé irányította. 78 A Kmety-hadosztály, soraiban a 10. zászlóaljjal április 29-én délután 3 órakor érkezett Esztergomba. 1 ^ Innen május l-jén Dorogra, 2-án Csabára, 3-án Ürömre, s 4én Budára ért. Ekkor már Kiss Antal százados vezette a zászlóaljat. A hadosztály azt a feladatot kapta, hogy a postaúton és Újlakon át vonuljon a városba, vizsgálja át a két ottani laktanyát, élelmiszerraktárt és kórházat, majd a Császár-fürdőnél várja be a VII. hadtest röppentyűütegét, s ezzel a Királyhegy téren foglaljon fedett állást. Innen a röppentyűüeggel nyomuljon előre a a Lánchíd közelében lévő, cölöpsánccal ellátott vízvédműhöz, s próbálja meg azt felgyújtani. 80 Kmety a parancsnak megfelelően a két, a délvidéki harcokban edződött zászlóaljjal, a 10. és 33. zászlóaljakkal, valamint két hatfontos löveggel indult a vízvédmű ellen. A 33- zászlóaljat tartalékban 7=i THURZÓ: Kmety 117-118. o. 76 A Kmety-hadosztálynak adott utasítást Id. HL. 1848-49. 21/385. 77 A FELDUNAI HADTEST: 194., 209. A 10. zászlóalj ezen a napon más fonás szerint még mindig Patán volt. OL. HM. Ált. 1849:11488. 78 Az eredeti diszpozíció nem ismert, de utal rá Görgei ápr. 28-i utasítása. HL. 1848-49. 24/507. A megváltozott, ápr. 29-i utasítást Id. 423/v. szám alatt Dispositions-Protokoll der ungarischen Insurgetenarmee Görgei vom 28-ten April his 3-ten July 1849. HL. Az 1848-1849. 36/192. 79 HL. 1848-49. 24/506. m HL. 1848-49. 25/266., rövidítve közli ÚJHEGYI: 152-155. o.
