Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Kedves Gyula: A 48. honvédzászlóalj
csapatok ellen. A 48. honvédzászlóalj a Kazinczy-dandárba beosztva, megkerülő hadmozdulatot végzett, s 21-én Tiszabőnél kelt át a jéggel borított Tiszán. Mire Szolnokra értek, a császáriak már kiürítették a várost. A hadművelet a továbbiakban Cegléd-Pest irányába folytatódott, de csatába nem kerültek a szabolcsi honvédek, miután az ellenség gyorsan hátrált. Január 25-én Ceglédbercelen mint a támadó magyar csapatok elővédé állomásozott a zászlóalj. Valószínűleg újra Patay István vezényelte, miután Perczel tábornok öccsét, Perczel Miklós őrnagyot egy dandár vezényletével bízta meg. 13 A támadó hadműveletet azonban az OHB leállította, és a tiszafüredi átkelőhely megtámadásától félve (ami különben hamis hírnek bizonyult) a fővezéri tisztre kiszemelt hírneves, ámde Magyarországon balszerencsésnek bizonyult lengyel tábornok, Henryk Dembinski vezényletével egy 5000 fős hadosztályt vont el Perczel hadtestétől, hogy Klapka segítségére küldje. Az ezen feldühödött Perczel Mór ekkor lemondott a hadtest parancsnokságáról. Miután a hadtest vezényletét Répásy Mihály tábornok - aki különben szintén Szabolcs szülötte volt - csak február 2-án vette át, néhány napig Hertelendy Miklós alezredes volt a hadtest ideiglenes parancsnoka. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy Répásy és Hertelendy is a 6. (Württemberg) huszárezredben szolgáltak, vezényelték az ezredet, amelynek legénysége jó részt Szabolcsból és Szatmárból származott. Hertelendy volt tehát az, aki utasítást adott a 48. honvédzászlóalj számára arra, hogy február 2-án Cibakházára vonuljon, az ottani átkelőhely védelmére. A zászlóalj vezényletével, amelynek létszáma 935 fő volt, Rakovszky Samu századost bízta meg. 14 Cibakházán volt a Tisza egyik fontos átkelőhelye, jól épített állandó híddal, amit Mesterházy István őrnagy zömmel nemzetőrökből és önkéntesekből álló különítménye őrzött. Az erősítés éppen időben érkezett, mert február 4-én a császáriak nagy erővel támadták meg az átkelőt. Ebben a harcban is kiválóan helyt álltak a szabolcsi legények, majd a hónap közepéig az átkelőhely körzetében maradva több apró csetepatéban tüntették ki magukat. Vitézkedésükről maga a hadtestparancsnok, Répásy Mihály tudósította levelében a vármegyét, s a Mesterházy jelentésében kiemelt tiszteket (Rakovszkyt, Uray József és Mikecz Tamás főhadnagyokat) előléptette. 15 Ez utóbbira már csak amiatt is szükség volt, mert a tisztikar erre az időre erősen foghíjassá vált, elsősorban a betegségek miatt bekövetkezett kiválás, elvezénylés miatt, de bizony kilépés is előfordult a január eleji válságos helyzetben. Uray és Mikecz századosként századparancsnok lett, ahogy Böszörményi László az addigi segédtiszt is, miután Uray rövid ideig a Kolozsváron alakuló 73- honvéd zászlóaljba került, a 6. század parancsnokaként. lf > Rakovszky őrnagyként 1849. júliusáig állt zászlóalja élén. '3 HL. 1848-49: 10/441. a. M HL. 1848-49: 11/310. és 11/360., továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Levéltára, Farkassányi iratok 2. d. 981. sz. 15 A forradalom és szabadságharc levelestára (szerk. V. Waldapfel Eszter) III. k. Budapest, 1955. 115-116. o. Mesterházy jelentésére KLÖM. XIV. köt.: 348-349. o., valamint Közlöny: 1849/22. és 43. sz. 16 A tiszti előléptetésekre és áthelyezésekre most és a továbbiakban Országos Levéltár (a továbbiakban: OL.) 1848-49-es gyűjtemény H. 79. 6. k. 129-130. o., HL. 1848-49. Hírlapok és segédletek 34. cl. Uray áthelyezésére Közlöny: 1849/27. sz. és HL. mikrofilmtár 38. d. 19. film (Csányi László erdélyi iratai).
