Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Hajagos József: A 28. honvédzászlóalj története
ugyan, de törvény nem lenne, és így katona sem; pedig nekünk védelemre van szükségünk. " Mészáros szakmai és Batthyány politikai érvei ellenére a vita elsősorban érzelmi alapon folyt. A megegyezést Kossuth kompromisszumos javaslata segítette elő, ami nagyjából megegyezett az erre a témára kiküldött országgyűlési bizottság tervezetével. Ez azt tartalmazta, hogy a kiállítandó újoncokból egészítsék ki a magyarországi sorezredek 3- zászlóaljait, a többiből pedig szervezzenek honvédzászlóaljakat. A törvény részletes vitájában Mészárosnak azt is sikerült elérnie, hogy a gyalogezredeknél további 2 századot, míg a huszárezredeknél egy tartalékszázadot is kiegészítsenek az újoncokból. A törvénytervezet végleges szövege szerint az újoncokat sorozással 4 évre állítják ki a 19- évet már betöltött korosztályból. A honvédzászlóaljak vezényleti nyelve, zászlója, ruhája és jele magyar lesz. A törzstiszteket a hadügyminiszter ellenjegyzése mellett az uralkodó nevezi ki, a főtiszteket közvetlenül a hadügyminiszter. A törvényjavaslatot a képviselőház augusztus 26-án, a felsőház augusztus 29-én fogadta el. Még ugyan ezen a napon Szemere Bertalan belügyminiszter, aki a Bécsben tartózkodó Batthyányt helyettesítette, megküldte a törvényhatóságoknak a hadügyi törvény végleges szövegét. Mellékelte hozzá a honvédségi összeírás mintáját, s elrendelte annak azonnali megkezdését. 1 A hadügyi törvényt V. Ferdinánd, a Bécsben tárgyaló gr. Batthyány Lajos és Deák Ferenc minden igyekezete ellenére sem volt hajlandó szentesíteni. Ez azt jelentette, hogy az ország védelméről elfogadott törvény nélkül, más módon kell gondoskodni. A kényszerűség szülte intézkedések már egyébként augusztusban megkezdődtek. Augusztus 13-án hosszabb időre, legalább 6 hónapra szolgálatot vállaló önkéntes nemzetőr alakulatok szervezését rendelte el Batthyány. Ezeket augusztus 27-én Aradon, Szolnokon, Vácon és Veszprémben rendelte el a miniszterelnök öszszevonni. Az önkéntes nemzetőrök mellett néhány hónapra szolgálatot vállaló szabadcsapatok is alakultak szeptember folyamán. Ekkor azonban az még nem volt előrelátható, legfeljebb csak remélhető, hogy az önkéntes nemzetőrök és a szabadcsapatok legértékesebb alakulatai a későbbiekben átalakulnak honvédzászlóaljakká. A növekvő veszély elhárítását, amelyet súlyosbított Jellacic horvát bán csapatainak szeptember 11-i támadása, csak a reguláris csapatok számának a növelésétől remélhette a magyar politikai vezetés. Szeptember 11-én, a bécsi tárgyalások kudarca után a Batthyány-kormány lemondott. Másnap István nádor kérésére Batthyány újból elvállalta a miniszterelnökséget. (Október 2-i végleges lemondásáig egyedül látta el a kormányzati feladatokat.) Szeptember 12-én a képviselőház Kossuth javaslatára úgy határozott, hogy a hadügyi törvényjavaslatban megajánlott újonclétszám kiállítását, a szentesítés elmaradása ellenére is meg kell kezdeni az uralkodó utólagos jóváhagyásának reményében. A határozat szerint az újoncokat toborzás révén kell kiállítani, akiket „egye1 Kossuth 1848. július 11-i beszéde - KI.ÖM. XII. 424-428. o.; Mészáros előterjesztése és az országgyűlési bizottság általi módosítása - BEÉR József 1954: 461-573- o.; az országgyűlési vita kivonatos szövege PAP Dénes 1866: I. köt. 348-350., 387-439. o., II. köt. 29-38., 65., 118., 130. o. ; legújabban ismertette - URBÁN Aladár 1986: 532-548. o., HERMANN Róbert 1992/b: 195-197. o., HAJAGOS József 1996: 103105. o.; Szemere augusztus 29-i rendelete - Közlöny: 1848. augusztus 31.
