Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Hermann Róbert: A 10. honvédzászlóalj története

határvidéki várakat harckészültségbe helyezteti, Szeged környékén egy 12 000 főnyi tábort állít fel, s haladéktalanul megkezdi a 10000 főnyi mobilis nemzetőrsereg kiál­lítását. A kormány tehát akkor intézkedett a zászlóaljak felállításáról, amikor még csak azok tervezete készült el. A toborzás megszervezését Batthyány a Haditanács új elnökére, Baldacci Manó báró, ezredesre bízta. Május 16-án megjelent Baldacci - Batthyány által ellenjegyzett - kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelentette a toborzás megkezdését. A kiáltvány egy 10000 főből álló rendes nemzetőrsereg felállításáról szólva közölte, hogy az önkéntesekből kiállítandó sereg tagjai 3 évig szolgálnak, s zsoldjuk maga­sabb lesz a sorkatonákénál. Az önkéntesek fegyvert és ruhát az államtól kapnak. A kiáltvány felszólította azokat a sorezredi tiszteket, akik az így kiállítandó zászlóal­jakban akarnak tiszti beosztást nyerni, hogy jelentkezzenek Baldaccinál. A felhívás szerint az önkéntesek a következő hadfogadó helyeken jelentkezhettek: Pest, Po­zsony, Kassa, Miskolc, Nagykároly, Nagykálló, Debrecen, Gyula, Szeged, Eger, Jász­berény, Kunszentmiklós, Győr, Komárom, Veszprém, Zalaegerszeg, Szombathely, Székesfehérvár, Kaposvár, Szekszárd és Pécs. 7 Május 17-én egy újabb felhívás látott napvilágot, ezúttal „a Magyarországon tanyázó sorkatonasághoz". A felhívás lénye­gében megismételte, illetve értelmezte a május 16-i felszólításnak a sorezredi tisztikarra vonatkozó részeit. Közölte, hogy a kiállítandó sereg 10 zászlóaljból fog állni, „a hadseregnél szokásban levő tisztekkel ellátva, és katonai szabályok szerint gyakorolva és oktatva leend és őrnagyok által kormányoztatni fog". Ez egyértelművé tette, hogy nem csupán afféle elit-nemzetőrségről, hanem reguláris katonaságról van szó. A felhívás részletesen szabályozta a sorezredektől történő átlépéssel, a rangvi­szonyokkal és a szolgálatban „elaggottak" ellátásával kapcsolatos kérdéseket. 8 Május 20-án országszerte megkezdődött a toborzás. A zászlóaljak alakulási helyét tudató közlemény csak május 30-ára készült el, a toborzási utasítást pedig csak június 6-án küldték meg a hatóságoknak. Az új alakulatok közjogi helyzete is magyarázza a kezdetben bonyolult elne­vezést. A különböző dokumentumok eleinte „önkéntes", „rendes", vagy „mobilis" nemzetőrségről beszéltek, ezzel is jelezve, hogy e csapatok a nemzetőrséghez tartoz­nak, tehát megszervezésük az 1848:XXII. törvénycikk biztosította kereteken belül történik. Ugyanakkor éppen az említett finom megkülönböztetések érzékeltetik, hogy a kormány e sereget eleve másnak és többnek szánta. Már az április 26-i mi­nisztertanácsi határozat finoman utal arra egy félmondatban, hogy „a katonaság hiá­nyát annyira szükséges pótolni". A május 16-17-i felhívások is egyértelművé tették, hogy az új sereg a reguláris katonasággal egyenlő szerepet fog játszai. Az új sereg felállítását Batthyánynak sikerült elfogadtatnia a májusban Inssbruckba menekült ud­varral is. Az uralkodó június 12-én értesítette a magyar külügyminisztert, hogy tudo­másul vette a szerbek elleni védő hadsereg (Defensiv-Heer) megszervezését. Meg­szervezésük közjogi alapját a nemzetőri törvény egyik passzusa adta. Eszerint olyan, a vagyoni és végzettségi kvalifikációt meg nem ütő személyeket is fel lehet venni a nemzetőrségbe, akik „érdekeltek az alkotmányos rend fenntartásában". 7 Közli Szemelvények II.: 12. o. H Közli PAP I.: 135-137. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom