Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Kedves Gyula: A 43. honvédzászlóalj

a miniszterelnöki utasítás szellemében szorgalmazta, hogy a toborzást egészítsék ki a katonaállítási törvénynek megfelelően sorozással is, a helységek elöljáróságai többnyire vártak ezzel. Október 8-tól kezdődött el a tömeges újoncozás a megyében, 31ig 1184 főt avattak fel honvédnek, akik között már csak 89 önkéntes akadt.

3 A toborzási biztos az önkéntes nemzetőrzászlóalj felállításánál már alkalmazott módon a megye településeinek lélekszáma alapján osztotta fel az egyes helységekre a megyére jutó újonclétszámot. Az elrendelt újoncozás 127 fő után 2 újonc állítását határozta meg. Hogy ez pontosan mekkora létszámot jelentett, úgy tűnik nehéz volt meghatározni. A hivatalos statisztikának számító Fényes Elek-munka alapján 3476 újoncot kellett Szabolcsnak kiállítania, Finta Márton 1849. május 10-én kelt összesítő jelentésében 3472 fővel számolt.

4 Az újoncozás mindenesetre jó ütemben, az országos átlagot meghaladó ménekben haladt Szabolcsban, elsősorban annak köszönhetően, hogy a megyei bizottmány - Batthyány szeptember 26-i utasítására - október 7-én határozatot hozott az újoncozás sorozás formájában történő kiszélesítésére. Ez azt jelentette, hogy a 18-21 éves korosztályok legényeivel az egyes települések elöljáróságai (vagy az általuk megbízott bizottság) sorsot húzattak, hogy kiteljen a kiszabott újonckvóta. Ezután azok, akik a „rövidebbet húzták" mentek az avató bizottság elé, ahol ténylegesen folyt az újoncozás, az alkalmasság elbírálása. Gyakran előfordult, hogy alkalmatlannak bizonyult egy-egy legény, helyette aztán újabb legényt kellett küldenie településének. Megengedett volt a helyettes állítása, amivel a módosabb gazdafiúk élhettek, hiszen a „rövidebbet húzó" legénynek, ha nem akaródzott honvédnek állnia, mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, s megvásárolni általában valamelyik szegényebb földije hajlandóságát. Ebből elég sok bonyodalom származott a későbbiekben, így ez ellen a katonai igazgatás rendszeresen tiltakozott, de megszüntetését elérnie nem sikerült.

5 Október folyamán a megyéből pontosan elküldték a kijelölt alakulatokhoz a kért újonclétszámot, ám így is közel ezer főnyi újonc honvéd várt beosztásra (őket többnyire néhány napra szóló szabadsággal hazaengedték). Úgy tűnik, a hadseregszervezést irányító Országos Nemzetőrségi Haditanács nem mindig tájékozódott megfelelő mértékben az újoncozás állásáról, illetve a kapcsolattartás az újoncozást lebonyolító vármegyei hatóságokkal elégtelen volt. Szabolcs vármegye vezetése csupán a november 10-én a Közlöíiy hasábjain közreadott, az Országos Nemzetőrségi Haditanács által kibocsátott felszólításból értesült arról, hogy a „felesleges újoncokat célszerű kíséret mellett a legszükségesebb polgári öltönnyel felruházva" Pestre kell küldeni.

6 Ekkor kezdik az újabb honvédalakulatok felállítását, illetve a honvédsereghez csatlakozó magyar sorkatonaság megfogyatkozott létszámú egységeinek létszámkiegészítését. A szabolcsi újoncok beosztása pedig egyre sürgetőbbé vált, ' Szabolcs-Szatmár-Berc-g Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban SzSzBMÖL) IV. B. 103. (Hinta Márton iratai) 2. d. Az önkéntesek között figyelemre méltó az a 3 nagykállói tanuló, aki 16 évesen állt honvédnek. A FÉNYES Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847. 26. o. a megye lakosságát 220719 főben adja meg. Finta 3486 újonc kiállításáról adott számot, ami szerinte 14 fővel több, mint a törvény által előírt léltszám - SzSzBMÖL. IV. B. 103. 3d. 17. tétel. A megyei bizottmány már 15 fős többletről nyilatkozik.. 5 SzSzBMÖL. IV. B. 102. (Szabolcs vármegye Központi Bizottmányának iratai) 1848:995. 6 SzSzBMÖL. IV. B. 102. 1848:1233. A vármegye bizottmánya különben csak hetekkel később reagált a felhívásra, ami ismételten csak a kapcsolattartás bizonytalanságára utal.