Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Kedves Gyula: A 43. honvédzászlóalj
mert a céltalanul lézengő, unatkozó újonc honvédek egyre több galibát okoztak, s az is félő volt, hogy előbb-utóbb megkezdődnek a szökések is. Érzékletes képet fest a problémáról a nyírkarászi főbíró november 16-án kelt levele, amely Finta Márton újoncozási biztost arra kéri „hogy ezen honvéd ujjonczokat, ha szinte kéreznének is haza, ne méltóztassa haza ereszteni, mert ide haza sok rendetlen zavarokat tesznek. " A besenyődi főbíró november 20-i levele még konkrétabban fogalmaz: vigyék már el az újoncokat a megyéből, lehetőleg egy távol állomásozó alakulathoz, mert az egyik besenyődi legény már másodszor szökött haza a nyíregyházi táborból. 7 A problémával a megye november 6-i bizottmányi ülése is foglalkozott, ahol gr. Dégenfeld Imre főispán és szabolcsi kormánybiztos javaslatára határozat született arról, hogy a megyében lévő újoncokból egy új honvédzászlóaljat kell szervezni, s ez ügyben az Országos Honvédelmi Bizottmány engedélyéért folyamodnak. Ez a határozat lett az elindítója a 43- honvédzászlóalj felállításának. Ez az alakulat lett a megye második „saját" csapata, miután az önkéntes nemzetőr zászlóaljhoz hasonlóan legénysége kivétel nélkül szabolcsiakból állt, s a felállítását is a vármegyei hatóságok irányították. 8 A hadrendi számozás azonban senkit ne tévesszen meg. Az OFIB-ben jó kapcsolatokkal rendelkező Dégenfeld, aki a hadügyminiszter Mészáros Lázárral különösen szívélyes viszonyban állt napok alatt megszerezte a zászlóalj felállításához az engedélyt, ettől még azonban az alakulat csak papíron létezett. Bár alacsonyabb számot kapott, s ezáltal látszólag a 48. honvédzászlóalj néven regularizált szabolcsi önkéntes nemzetőrzászlóalj elé sorolt, utóbbi alakulat ekkor már a harctéren bizonyította felkészültségét, a 43. honvédzászlóalj szervezése pedig csak ekkor kezdődött. Az előbbiek során láthattuk, hogy a legénység létszámával nem volt baj, november folyamán némileg csökkenő ütemben, de tovább haladt az újoncozás, s november 25-ig további 599 honvédet avattak fel Szabolcsban. 9 A zászlóaljak legénységi keretének létszámát éppen ebben az időben emelték 1200 főre, a megyében lévő újoncok száma azonban így is bőven meghaladta a zászlóalj szükségletét. A tisztikar kinevezése is megtörtént, október közepétől tucatnyi új honvédzászlóalj tisztikarának kereteit teremtették meg a hadügyminisztérium által foganatosított tiszti kinevezések. A felállítandó alakulatok tisztjeit igyekeztek úgy összeválogatni, hogy szakmai felkészültség, tapasztalat és fiatalos lelkesültség egyaránt megtalálható legyen. November 5-én elvileg már majdnem teljesen megvolt a tisztikar, azonban ez egyelőre csak papíron létezett. A 43. honvédzászlóaljhoz frissen kinevezett tisztek egy része ugyanis hadműveleti területen működő alakulatnál tartózkodott, ahonnan nem lehetett azonnal eljönni. De a tartalékban lévő csapatoktól sem indultak azonnal új beosztásuk átvételére a tisztek, miután legtöbbjük csak a hivatalos lapból, a Közlönyből értesülhetett kinevezéséről. A Közlönyben pedig a 43. honvédzászlóalj tiszti kinevezései teljesen összekavaiva, a valóságos kiSzSzBMÖL. IV. B. 103. 1. cl. 8 SzSzBMÖl.. IV. II 102. 1848:1124 y SzSzBMÖL IV. B. 103. 2. d. 16. tétel
